Kiállítás

Foglyok

Kicsiny Balázs: „akit a saját sorsa bátorít föl”

Kritika

Tizenkét elhantolt falióra, egy jelzőbóját fejfedőként viselő, fűnyíró „ember”, Kádár János VR-szemüveggel – a kiállítás néhány, látszólag össze nem függő darabja.

Kicsiny Balázs művészetének egyik legfontosabb eleme az, hogy az önidézeteket, legyenek azok vizuális toposzok vagy motívumok, mindig új kontextusba helyezi, reciklálja a vándormotívumait. Nem ismétlésről van szó, hanem fejlődésről. Az installációk esetében nem csupán az állandó ember nagyságú főszereplők változnak meg azzal, hogy mindig más és más ruházatot kapnak (például nehézbúvársisakot, bányászfejlámpát, pepita kockás bukósisakot, állatgallért, vagy éppen papi reverendát), de eltolódik a jelentésük is. Kicsiny munkáinak nincs kitüntetett vagy egyszerű olvasata, ráadásul az adott kiállítási tér és a művek installálásának módja folyamatosan felülírja a korábbi értelmezéseket.

A Rajk László építész, látványtervező egykori műterméből kialakított kiállítási tér három egybenyíló szobából áll. Ennek megfelelően Kicsiny három részre tagolt kiállítása is ennyi egységre bomlik, de a terek egymásra is nyitottak, úgy „beszélgetnek” egymással, akár egy többszereplős darab résztvevői. A színre vitel rítusa, a színpadra állítás érzete igen erős a művész szinte minden munkájában, de az eltávolítás, kiemelés, kívülállás gesztusát felülírja, hogy a „szereplők” velünk egy térben és ugyanazon a szinten helyezkednek el.

A két szélső terem a megélt és a hajdan volt múlt emlékezetéről, egy-egy jól behatárolható korszak tovább élő árnyairól „szól”, a Kádár-korszak, illetve a II. világháború magyarországi viszonyairól, a középső pedig a két időszak fölött vagy mellett álló (nemzetközi) kulturális hatásokból leszűrt „tanulságok” beemeléséről.

De mindezt csak sejtjük. A VR-szemüvegen keresztül jobb vagy legalábbis más valóságot látó Kádár és bürokratái, illetve az óraeltemetés gesztusa óhatatlanul előhívja az újratemetett Nagy Imre, illetve az idősebb Rajk László képét. Rajkot 1956. október 6-án temették újra; bizonyos források szerint 200 ezer ember volt ott, s e kollektív gyász mint­egy elővetítette az ’56-os forradalom kitörését. (A 2006-ban készült videó után egy évvel lopták el Kádár koponyáját. A sír a művészi esemény rögzítésének helyétől csak néhány méterre állt.) A Vigyázat! Csalok! című, fel- és megjavított, átírt, a kártyatrükköt bemutató Rodolfót ábrázoló fotó pedig a rendszer kétarcúságát emeli ki, azt az emberi, gazdasági és mentális árat, amelyet a rendszer hithű és kollaboráns, a kulturálisan ellenálló vagy közömbös rétegei egyaránt fizettek meg a relatív jólétért cserébe. A középső teremben látható szöveg – amelynek egyik mondata egyben a kiállítás címe is – Erdély Miklóstól származik. Eredetileg Kondor Bélához szólt, de itt sokkal inkább utal a fiatalabb Rajk építészeti és látványtervező munkásságára és emberi hajthatatlanságára.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."