Könyv

Görbe tükörben

Címlapon Magyarország. Hazánk története a nyugati sajtó tükrében 1848–2020

Kritika

Kis ország számára a külföldi megítélés életbe vágó lehet: a pozitív kialakított kép ellensúlyozni képes a gazdasági és méretbeli hátrányokat, a negatív megítélés és tartósan rossz sajtó politikai és gazdasági hátrányokkal járhat.

A nemzetközi közvélemény bizalmának elvesztése kulcsfontosságú lehet sorsdöntő történelmi helyzetekben. Az impozáns kötet a „hírünket a világban” vizsgálja, az ország nemzetközi megítélésének történetét tekintve át az elmúlt százhetven év vonatkozásában.

A végeláthatatlannak tetsző merítést a legrégibb, legnagyobb tekintélyű és befolyású, leg­inkább meghatározó vezető nyugati sajtóorgánumokra (The New York Times, The Wall Street Journal, Bild Zeitung) szűkítették, továbbá olyan meghatározó lapokra, mint a Der Spiegel, a The Daily Telegraph, a Time, a Life, a Newsweek. Építettek gazdagon illusztrált heti- és havilapok (Epoca, Paris Match, The National Geographic Magazine) képes anyagaira is.

Az egyes korszakokról külön tanulmányok születtek; a szerzők kizárólag nyomtatott és vegyes politikai profilú (konzervatív, liberális és baloldali) időszaki kiadványokat szemléztek. Az elemzéshez a közel négyszáz első oldalas megjelenés mellett ugyanennyi belső oldalas publicisztikát és véleménycikket használtak fel. A „nemzetközi sajtótükör” szabadságharctól a kiegyezésig húzódó fejezetét Hermann Róbert, a dualizmustól a magyarországi Tanácsköztársaságig terjedő időszakét ifj. Bertényi Iván, a Horthy-korszakét Romsics Ignác, a Rákosi-diktatúráét Eörsi László, a Kádár-korszakét pedig Valuch Tibor írta meg. A rendszerváltástól majdnem napjainkig húzódó időszak Magyarország-képének alakulását Tölgyessy Péter alkotmányjogász tekintette át.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.