Könyv

Görbe tükörben

Címlapon Magyarország. Hazánk története a nyugati sajtó tükrében 1848–2020

Kritika

Kis ország számára a külföldi megítélés életbe vágó lehet: a pozitív kialakított kép ellensúlyozni képes a gazdasági és méretbeli hátrányokat, a negatív megítélés és tartósan rossz sajtó politikai és gazdasági hátrányokkal járhat.

A nemzetközi közvélemény bizalmának elvesztése kulcsfontosságú lehet sorsdöntő történelmi helyzetekben. Az impozáns kötet a „hírünket a világban” vizsgálja, az ország nemzetközi megítélésének történetét tekintve át az elmúlt százhetven év vonatkozásában.

A végeláthatatlannak tetsző merítést a legrégibb, legnagyobb tekintélyű és befolyású, leg­inkább meghatározó vezető nyugati sajtóorgánumokra (The New York Times, The Wall Street Journal, Bild Zeitung) szűkítették, továbbá olyan meghatározó lapokra, mint a Der Spiegel, a The Daily Telegraph, a Time, a Life, a Newsweek. Építettek gazdagon illusztrált heti- és havilapok (Epoca, Paris Match, The National Geographic Magazine) képes anyagaira is.

Az egyes korszakokról külön tanulmányok születtek; a szerzők kizárólag nyomtatott és vegyes politikai profilú (konzervatív, liberális és baloldali) időszaki kiadványokat szemléztek. Az elemzéshez a közel négyszáz első oldalas megjelenés mellett ugyanennyi belső oldalas publicisztikát és véleménycikket használtak fel. A „nemzetközi sajtótükör” szabadságharctól a kiegyezésig húzódó fejezetét Hermann Róbert, a dualizmustól a magyarországi Tanácsköztársaságig terjedő időszakét ifj. Bertényi Iván, a Horthy-korszakét Romsics Ignác, a Rákosi-diktatúráét Eörsi László, a Kádár-korszakét pedig Valuch Tibor írta meg. A rendszerváltástól majdnem napjainkig húzódó időszak Magyarország-képének alakulását Tölgyessy Péter alkotmányjogász tekintette át.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.