Könyv

Görbe tükörben

Címlapon Magyarország. Hazánk története a nyugati sajtó tükrében 1848–2020

Kritika

Kis ország számára a külföldi megítélés életbe vágó lehet: a pozitív kialakított kép ellensúlyozni képes a gazdasági és méretbeli hátrányokat, a negatív megítélés és tartósan rossz sajtó politikai és gazdasági hátrányokkal járhat.

A nemzetközi közvélemény bizalmának elvesztése kulcsfontosságú lehet sorsdöntő történelmi helyzetekben. Az impozáns kötet a „hírünket a világban” vizsgálja, az ország nemzetközi megítélésének történetét tekintve át az elmúlt százhetven év vonatkozásában.

A végeláthatatlannak tetsző merítést a legrégibb, legnagyobb tekintélyű és befolyású, leg­inkább meghatározó vezető nyugati sajtóorgánumokra (The New York Times, The Wall Street Journal, Bild Zeitung) szűkítették, továbbá olyan meghatározó lapokra, mint a Der Spiegel, a The Daily Telegraph, a Time, a Life, a Newsweek. Építettek gazdagon illusztrált heti- és havilapok (Epoca, Paris Match, The National Geographic Magazine) képes anyagaira is.

Az egyes korszakokról külön tanulmányok születtek; a szerzők kizárólag nyomtatott és vegyes politikai profilú (konzervatív, liberális és baloldali) időszaki kiadványokat szemléztek. Az elemzéshez a közel négyszáz első oldalas megjelenés mellett ugyanennyi belső oldalas publicisztikát és véleménycikket használtak fel. A „nemzetközi sajtótükör” szabadságharctól a kiegyezésig húzódó fejezetét Hermann Róbert, a dualizmustól a magyarországi Tanácsköztársaságig terjedő időszakét ifj. Bertényi Iván, a Horthy-korszakét Romsics Ignác, a Rákosi-diktatúráét Eörsi László, a Kádár-korszakét pedig Valuch Tibor írta meg. A rendszerváltástól majdnem napjainkig húzódó időszak Magyarország-képének alakulását Tölgyessy Péter alkotmányjogász tekintette át.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.