Tévésorozat

Túlélni nem elég

Station Eleven

Kritika

Kétségbeesett emberek tömegei a kórházak előtt, hajszolt orvosok, egyre baljósabb hangvételű híradások és tagadásban lévő állampolgárok, akiknek a szemében valahogy csak gyűlik a szorongás.

Picit talán sok és korai nézni az Emily St. John Mandel regényéből készült sorozatot. Pedig 2014-ben, amikor a regény íródott, még a fasorban sem volt a Covid-19. És lássuk be, a fiktív influenzajárvány 99 százalékos halálozási aránya még borúsabb képet fest, hisz’ nyomában a civilizáció tényleges összeomlása jár. Mandel regénye és Patrick Somerville (A hátrahagyottak) adaptációja nem is az epidemiológiai hasonlóságok megfestésében jeleskedik. Inkább az „előtte” és „utána” feldolgozásában segítenek.

Nagyon könnyű lett volna ebből a kiindulópontból egy olyan sötét és mélységesen pesszimista világvége-verziót írni, amilyen a The Walking Dead vagy épp A hátrahagyottak. Magának Mandelnek nem voltak illúziói az egymást egy kis babkonzervért legyilkoló, vadállattá visszavedlő posztapokaliptikus emberroncsokat illetően, de Somerville-t az eredeti regény más aspektusai érdeklik. Az újrakezdésé, a romokon kisarjadó új életé, és a leg­alantasabb önzés közepette megmutatkozó altruizmusé.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.