Tévésorozat

Hess innen, szörny!

Az essexi kígyó

  • SzSz
  • 2022. június 1.

Kritika

London a világ közepe, ahol az orvostudomány – vagy legalábbis annak egy nagyravágyó képviselője – már szívműtéttel és egyéb, korábban elképzelhetetlen csodákkal kísérletezik; igaz, a beavatkozások célja még inkább a hírnév megszerzése, mint a szegény bevándorló munkások életének megmentése.

Az orvosi szike hosszú szenvedést és rabszolgaságot jelentene Cora Seaborne-nak, hiszen képes lenne meggyógyítani erőszakos és bigott férje torokrákját. Még szerencse, hogy a férfi elutasítja a kezelést, így az első jelenetek egyikében kileheli lelkét – egy szörnyeteg hal meg személyében. Egy másik viszont úgy néz ki, több száz év után feléled: a fikciós Aldwinter lakói egy mesebeli kígyótól rettegnek, amely nemcsak a halászokat zaklatja hálóikat elszakítva, de egy bűnös leányt máris magával rántott a pokolba.

A megözvegyült, így szabadságát visszanyert Cora titkos szenvedélye a paleontológia, ezért úgy dönt, fiával és nevelőnőjével, Marthával vidékre utazik, hogy a fosszíliák mellett magát a rémet is szemügyre vegye.

A 19. század végén járunk, ám az angliai Essexet még mindig babonák és hiedelmek kötik béklyóba, meg persze a kígyóként tekergő mocsárrendszere, amely könnyen elnyeli a gyanútlan utazót. Kísértetiesen magányos hajóroncs, odvas tölgyfák, vadregényes partok és morcosan párolgó lápok. Itt játszódik Sarah Perry 2016-os pastiche bestsellere, amely a viktoriánus romantikus regényt elegyíti a gótikus rémtörténetekkel. Míg a könyv elsősorban előbbiben jeleskedik, Anna Symon és Clio Barnard sorozata szinte minden energiáját utóbbira áldozza: az epizódok rendszeresen egy-egy misztikus észleléssel kezdődnek, amelyek egyre nagyobb kétségbeesésbe taszítják a helybelieket.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Kommunális hulladékkal fűti a Duna Aréna létesítményeit a Budapesti Közművek a vizes VB alatt

  • Fizetett tartalom

A Budapesti Közművek keretén belül működő FŐTÁV Távhőszolgáltatási Divízió 2017 óta látja el távfűtéssel a Duna Arénát. A hőenergiát jelenleg a Budapesti Közművek tulajdonában lévő Fővárosi Hulladékhasznosító Mű állítja elő. Az erőmű az éves nagykarbantartás után múlt héten újra üzembe állt, - így a medencék megfelelő hőmérséklete és a használati melegvíz folyamatosan biztosított a FINA Világbajnokság gördülékeny lebonyolításához, valamint a magyar sikerekhez.