Tévésorozat

Hess innen, szörny!

Az essexi kígyó

  • SzSz
  • 2022. június 1.

Kritika

London a világ közepe, ahol az orvostudomány – vagy legalábbis annak egy nagyravágyó képviselője – már szívműtéttel és egyéb, korábban elképzelhetetlen csodákkal kísérletezik; igaz, a beavatkozások célja még inkább a hírnév megszerzése, mint a szegény bevándorló munkások életének megmentése.

Az orvosi szike hosszú szenvedést és rabszolgaságot jelentene Cora Seaborne-nak, hiszen képes lenne meggyógyítani erőszakos és bigott férje torokrákját. Még szerencse, hogy a férfi elutasítja a kezelést, így az első jelenetek egyikében kileheli lelkét – egy szörnyeteg hal meg személyében. Egy másik viszont úgy néz ki, több száz év után feléled: a fikciós Aldwinter lakói egy mesebeli kígyótól rettegnek, amely nemcsak a halászokat zaklatja hálóikat elszakítva, de egy bűnös leányt máris magával rántott a pokolba.

A megözvegyült, így szabadságát visszanyert Cora titkos szenvedélye a paleontológia, ezért úgy dönt, fiával és nevelőnőjével, Marthával vidékre utazik, hogy a fosszíliák mellett magát a rémet is szemügyre vegye.

A 19. század végén járunk, ám az angliai Essexet még mindig babonák és hiedelmek kötik béklyóba, meg persze a kígyóként tekergő mocsárrendszere, amely könnyen elnyeli a gyanútlan utazót. Kísértetiesen magányos hajóroncs, odvas tölgyfák, vadregényes partok és morcosan párolgó lápok. Itt játszódik Sarah Perry 2016-os pastiche bestsellere, amely a viktoriánus romantikus regényt elegyíti a gótikus rémtörténetekkel. Míg a könyv elsősorban előbbiben jeleskedik, Anna Symon és Clio Barnard sorozata szinte minden energiáját utóbbira áldozza: az epizódok rendszeresen egy-egy misztikus észleléssel kezdődnek, amelyek egyre nagyobb kétségbeesésbe taszítják a helybelieket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.