Színház

Hogy írmagja se maradjon

Hedda Gabler

  • Kiss Annamária
  • 2022. november 9.

Kritika

Ibsen hősnője szép és okos, mégsem tökéletes, kedves és elbűvölő, mégis velejéig gonosz. Melegszívű, ha akar, máskor meg hideg, mint a kő. Északi vérmérséklete mellett tábornok apja katonás nevelése is ráerősít távolságtartó jellemére. Sokszor kegyetlen.

Irigységében megpörköli osztálytársnője, Thia haját, akit később még jobban irigyel, mert Thia él az ő korábbi nagy szerelmével, Ejlert Lövborggal. Hedda érdekből házasodik, orránál fogva vezeti jóravaló férjét, Jörgen Tesman professzort. Kíméletlenségét még jobban aláhúzza, milyen önfeledten tud játszani apja szolgálati fegyverével, amelyet már az előadás elején meglátunk.

Lövborg annyira ellentéte Tesmannak, mint oroszlán az antilopnak, öntörvényű, karakán. Mindketten a szellem emberei, de míg a másik inkább szorgalmas, Lövborg zseni. Volt egy züllött időszaka, de miután feleségül vette a jámbor Thiát, egyenesbe jött, most a párjával együtt írják közös, gyermekükként dédelgetett könyvüket. Thia és Hedda ugyanolyan ellentétek, mint a férjek, csak fordítottak a tulajdonságaik. A két pár találkozik, és Hedda izzó szerelme fellángol volt kedvese iránt. Mind a négyüket árnyaknak érzékeljük csak a hús-vér emberekhez képest, nem nyílnak meg, egymáshoz való viszonyukból következtetünk csak a gondolataikra. Ide-oda siklanak a színen, a centrumban Heddával, aki elveszíti lába alól a talajt, s mindnyájukat kisiklatja: Lövborg visszazuhan a lumpen létbe, Hedda pedig megsemmisíti Lövborgék féltett kéziratát, hogy írmagja se maradjon a műnek. Miután szerelme meghal, ő is egyre táncol a vég felé. Elegánsan, félelem nélkül húzza meg a ravaszt, édesapja sem csinálhatta volna bátrabban.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.