Színház

Ismeretlen nélküli egyenlet

David Auburn – Puskás Tamás: Egy bizonyítás körvonalai

Kritika

Alice Ball, Rosalind Franklin, Nettie Stevens, Lise Meitner és a többiek: mind nagy jelentőségű, korszakalkotó felismeréseket tettek tudományos területeken, de a legtöbbünknek gőzünk nincs róla, hogy kik is ők.

Annál jobban ismerjük a találmányaikat és azokat a férfiakat, akik a velük való együttműködés révén, az érdemeiket kisajátítva olykor egyenesen Nobel-díjat zsebeltek be. Ehhez az úgynevezett Matilda-effektushoz nemcsak a más tollai­tól ékes tudósfik kellettek, hanem a világ is, amely bárminemű újító ötletet csak egy férfitól fogad el. Persze akadhatnak, akik szerint mindez ma már nem áll, de David Auburn erről szóló alkotása valamiért mégis a 21. század legtöbbet játszott Broadway-előadása lett. A darab ráadásul a társadalmi anomáliát egészen intraperszonális szintekig mélyíti, ahol végül az áttörést elérő nő maga is megkérdőjelezi, hogy képes-e ilyesmire egyáltalán.

Az idős Robert, a chicagói egyetem imádott tanára egy hóbortos zseni, aki az őrült–tudós skálán már jó ideje az őrült felé tendál. Noha huszonévesen két korszakalkotó ötlettel is forradalmasította a matematikát és ezzel kivívta magának a szakma elismerését, skizofréniát idéző tünetei miatt teljesen leépült, emiatt a lánya, Catherine (Szász Júlia) ápolására szorul. Catherine az apja nyomdokaiban jár, nemcsak a tehetsége, hanem labilitása tekintetében is. Aztán az apa meghal, Catherine határozott nővére pedig a városba érkezik a temetésre, és minden felett át akarja venni az irányítást, beleértve a húgát is, aki viszont váltig állítja, hogy nincs szüksége felügyeletre. A kórismén túl csapzott kinézete, hirtelen dühkitörései és világnézete sem segít a környezetének abban, hogy higgyenek neki, legyen szó arról, hogy létezik-e az a fiú, akiről annyit beszél, vagy hogy az apja fiókjában lapuló felfedezés az övé, és nem a papáé. Robert volt tanítványa (a sokat emlegetett és egyébként valóban létező) Tom ugyan igyekszik hinni Catherine-nek, de nem tud. Hogy kétségei az öreg zseni iránti csodálatból vagy a társadalmi berendezkedés defektjéből táplálkoznak, arról nekünk, nézőknek is csak elméleteink lehetnek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.