Színház

Ismeretlen nélküli egyenlet

David Auburn – Puskás Tamás: Egy bizonyítás körvonalai

Kritika

Alice Ball, Rosalind Franklin, Nettie Stevens, Lise Meitner és a többiek: mind nagy jelentőségű, korszakalkotó felismeréseket tettek tudományos területeken, de a legtöbbünknek gőzünk nincs róla, hogy kik is ők.

Annál jobban ismerjük a találmányaikat és azokat a férfiakat, akik a velük való együttműködés révén, az érdemeiket kisajátítva olykor egyenesen Nobel-díjat zsebeltek be. Ehhez az úgynevezett Matilda-effektushoz nemcsak a más tollai­tól ékes tudósfik kellettek, hanem a világ is, amely bárminemű újító ötletet csak egy férfitól fogad el. Persze akadhatnak, akik szerint mindez ma már nem áll, de David Auburn erről szóló alkotása valamiért mégis a 21. század legtöbbet játszott Broadway-előadása lett. A darab ráadásul a társadalmi anomáliát egészen intraperszonális szintekig mélyíti, ahol végül az áttörést elérő nő maga is megkérdőjelezi, hogy képes-e ilyesmire egyáltalán.

Az idős Robert, a chicagói egyetem imádott tanára egy hóbortos zseni, aki az őrült–tudós skálán már jó ideje az őrült felé tendál. Noha huszonévesen két korszakalkotó ötlettel is forradalmasította a matematikát és ezzel kivívta magának a szakma elismerését, skizofréniát idéző tünetei miatt teljesen leépült, emiatt a lánya, Catherine (Szász Júlia) ápolására szorul. Catherine az apja nyomdokaiban jár, nemcsak a tehetsége, hanem labilitása tekintetében is. Aztán az apa meghal, Catherine határozott nővére pedig a városba érkezik a temetésre, és minden felett át akarja venni az irányítást, beleértve a húgát is, aki viszont váltig állítja, hogy nincs szüksége felügyeletre. A kórismén túl csapzott kinézete, hirtelen dühkitörései és világnézete sem segít a környezetének abban, hogy higgyenek neki, legyen szó arról, hogy létezik-e az a fiú, akiről annyit beszél, vagy hogy az apja fiókjában lapuló felfedezés az övé, és nem a papáé. Robert volt tanítványa (a sokat emlegetett és egyébként valóban létező) Tom ugyan igyekszik hinni Catherine-nek, de nem tud. Hogy kétségei az öreg zseni iránti csodálatból vagy a társadalmi berendezkedés defektjéből táplálkoznak, arról nekünk, nézőknek is csak elméleteink lehetnek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”