Film

Nemzeti Dózsa

Justin Kurzel: A Rend

  • - turcsányi -
  • 2025. február 19.

Kritika

Robert Jay Mathews úgy kezdte, ahogy Al Capone végezte – adócsalóként.

De nem érte be ennyivel, az Egyesült Államok történetének legsötétebb gazemberei közé, illetve az ő Hollywoodra néző panoptikumába már karizmatikus neonáci vezérként érkezett, holott valójában rabló volt és gyilkos, aki valamiféle ideológiát igyekezett keríteni bűnös működéséhez. Gondolatai ugyan távolról sem voltak eredetiek, de egy bizonyos körben kétségtelen mozgósító erővel bírtak: az újabb kori kormányzatok (ti. a zsidók) elveszik az egyszerű, ám derék fehér emberek munkáját, és odaadják az állati sorból soha ki nem emelkedő feketéknek, s így biztosítják örök hatalmukat. De ha Oregonba jössz, nem veheted el az oregoniak munkáját, mert figyelmeztetés nélkül lövünk, s a túlélőkre ismét lövünk. Mindennek gyakorlati megvalósítása érdekében ifjúkori zsengéi után Mathews csatlakozott a National Alliance nevezetű, fehér felsőbbrendűséget hirdető politikai szervezethez, amelynek egyik kongresszusán elmondott beszéde tette őt a náci terrorizmus egyfajta rising starjává. A National Alliance azért érdekes, mert az alapítója, William Luther Pierce írt egy szép könyvet, az A Turner naplókat, amely haszonnal forgatható afféle vademecumként is abban a tekintetben, hogy a jó levegőn tett cserkészkirándulásoktól hogyan jussunk el pár lépcsőn át a végső megoldásig (addig a végső megoldásig). A mű Bob Mathews számára is fáklyaként szolgált, útmutatásai szerint maroknyi tettestársával – akiket immár saját szervezetébe, a The Orderbe (A Rend) tömörített, voltak vagy tucatnyian – először egy pornóboltot raboltak ki, ahonnan 369 dollárt és 10 centet zsákmányoltak, majd elég béna ötvendollárosokat nyomtattak, de aztán már egy seattle-i bank következett, ami kétségtelen szintlépés volt, s rendesen vérszemet is kaptak tőle. Bankok, pénzszállító autók sora került terítékre. A rablott érték is emelkedett, 26 ezer, 100 ezer, s a csúcson közel 4 millió dollár…

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.