Színház

Kellett nekünk pszichodráma!

Annie Baker: Körtükör

Kritika

Nagyon szimpatikus, hogy a Radnóti Színház külső játszóhelyei rendre teret adnak a független színházi alkotóknak, mutatva, hogy a Kováts Adél vezette intézmény a tettek szintjén is szolidáris e lassan teljesen kifosztott szcénával.

A KV Társulat nem ebben a produkcióban alapít először családot. Czukor Balázs 2019-es rendezése, a társulat repertoárján máig fenn lévő Médeia szintén egy pszicho­drámacsoport keretei között játszatja el az ókori drámát. Ugyanennek a gondolatnak – nevezetesen, hogy mi történik az emberrel, ha a figyelme önmaga felé fordul – folytatásaként is tekinthetünk a Körtükör című, ellentétekre épülő darabra. Egyszerű vagy bonyolult? Könnyű vagy nehéz? Vicces vagy fájdalmas? Néha kicsit balra, néha jobbra térünk. Végül mindkét előadás azt bizonyítja be, hogy bár a pszicho­dráma módszerei láthatóan működőképesek, mégis jobb lenne azokat egy az egyben betiltani, mert a következményeik hol nagyobb, hol kisebb katasztrófákat okoznak.

A több mint kétórás játékidő meglepően rövidnek tűnik, miközben túl sok minden nem történik a színpadon, a sztorit akár egy nagyon egyszerű mondatban is le lehetne írni. Egy vidéki kisvárosban négy ember részt vesz Márta, a botcsinálta drámapedagógus hathetes pszichodráma-tanfolyamán. Az egyikük a férje, Vilmos, ami már önmagában is felvet szakmai kérdéseket. A másik a zárkózott, végletekig frusztrált Schultz, akit épp elhagyott a felesége, és ismerkedni szeretne, barátokat, új szerelmet találni. A harmadik Esztella, aki épp hazaköltözött Amerikából, de még mindig bántalmazó expasija, Joe után sóvárog. És ott van még Lola, a tizenhat éves, morcos kamasz lány, ő a leginkább kiismerhetetlen szereplő. Négyük egymáshoz fűződő viszonyát látjuk hat drámaórán keresztül, illetve a pillanatokra felsejlő belső világukat, amelyből következtethetünk egy s másra, de lehetséges, hogy ahányan ülünk a nézőtéren, annyiféle következtetés lesz.

Egy naturalista, pszichologizáló drámát látunk egy apró próbateremben, ami épp a minimalizmusa miatt remek: nem magyaráz túl semmit, nem rágja a szánkba, milyen háttérrel, milyen motivációkkal vannak jelen a szereplői, ezzel pedig bonyolult megfejtendő rejtvényeket és egyben hatalmas szabadságot ad az alkotóknak. A színészek és Dohy Balázs rendező pedig élnek ezzel a lehetőséggel, és komplex módon mutatják meg a szöveg mögötti tartalmakat, ami sűrű és empatikus előadást eredményez.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?