Színház

Kicsi a világ

Sárszeg – Világmegnemváltás

Kritika

A játszók melegítenek az öltöző és tornaterem kombinációjából kialakított díszletben. Térdhajlításokat végeznek, szökdécselnek, aztán beállnak a starthoz, eldördül a pisztoly, kezdődik az előadás.

Ugyanilyen dörrenés hallható Kosztolányi Dezső Aranysárkány című regényében is, amelyből Antal Bálint rendező és Törley-Havas Sára dramaturg írta a darabot. Az egyik szálon egy tanár (Rajkai Zoltán) és a bukott diák (Pásztor Dániel) konfliktusa, a másikon a tanár lánya (Kanyó Kata) és az egyik osztálytársa (Béres Bence) közötti szerelmi kapcsolat rajzolódik ki. A sztorit bonyolítja, hogy az apa a lány osztályát is tanítja. Míg az eredeti szövegben a lány barátja grófi családból való, itt egy átlagos család sarja, viszont a bukott diák apja a helyi nagykutya.

A korrupción, urambátyám-összekacsintáson nyugvó rendszer kritikája mellett terítékre kerül a közoktatás jelenlegi helyzete is: az iskolák túlzott központosítása, az igazságtalan leváltások és elbocsátások, a pedagógusok alulfizetettsége, az adathalmokra épülő, elavult oktatási követelmények. Nyomon követjük, hogyan készül az osztály az érettségire, látjuk a vizsgát és a bankettet, miközben sorjáznak a poénok és a helyzetkomikumból adódó vicces epizódok, egészen addig, amíg nem fordulunk rá a tragikus végjátékra, amely viszont leteper.

Izgalmas Rajkai szerepe (Novák), akire a darab nagyobb részében a Holt költők társaságának irodalomtanárához hasonló figurát osztottak, aki John Keating módjára igyekszik megtanítani a fiataloknak, hogyan szívják ki az „élet velejét” a költészet (meg persze a tudományok) segítségével. Világmegváltó nézeteivel óhatatlanul is beleütközik az intézményes keretekbe, még az újonnan kinevezett igazgatóval is nyíltan konfrontálódik. Rajkai kifogástalanul hozza a jó fej tanárt, aki a legjobbkor lelkesít, időben dorgál, és támogató, amikor csak lehetősége van rá. Hitelességét fokozza, hogy a boomer vagy Y generációs és Z generációs különbözőségek nála rendre kijönnek: például a buliban maradian táncol. A többieknek egyébként is erősségük a laza, táncos mozgás, több jelenetben lehetőségük van megmutatni, milyen behatóan ismerik a divatos mozdulatokat. A zene (Lelkes Botond) mintha egy divatbemutató lüktető kísérője lenne, elég csak kicsit belehallgatni, hogy révületbe ejtsen. Hőseink is egy nagy rave bulinak fogják fel a középiskolás éveket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.