Színház

Kicsi a világ

Sárszeg – Világmegnemváltás

Kritika

A játszók melegítenek az öltöző és tornaterem kombinációjából kialakított díszletben. Térdhajlításokat végeznek, szökdécselnek, aztán beállnak a starthoz, eldördül a pisztoly, kezdődik az előadás.

Ugyanilyen dörrenés hallható Kosztolányi Dezső Aranysárkány című regényében is, amelyből Antal Bálint rendező és Törley-Havas Sára dramaturg írta a darabot. Az egyik szálon egy tanár (Rajkai Zoltán) és a bukott diák (Pásztor Dániel) konfliktusa, a másikon a tanár lánya (Kanyó Kata) és az egyik osztálytársa (Béres Bence) közötti szerelmi kapcsolat rajzolódik ki. A sztorit bonyolítja, hogy az apa a lány osztályát is tanítja. Míg az eredeti szövegben a lány barátja grófi családból való, itt egy átlagos család sarja, viszont a bukott diák apja a helyi nagykutya.

A korrupción, urambátyám-összekacsintáson nyugvó rendszer kritikája mellett terítékre kerül a közoktatás jelenlegi helyzete is: az iskolák túlzott központosítása, az igazságtalan leváltások és elbocsátások, a pedagógusok alulfizetettsége, az adathalmokra épülő, elavult oktatási követelmények. Nyomon követjük, hogyan készül az osztály az érettségire, látjuk a vizsgát és a bankettet, miközben sorjáznak a poénok és a helyzetkomikumból adódó vicces epizódok, egészen addig, amíg nem fordulunk rá a tragikus végjátékra, amely viszont leteper.

Izgalmas Rajkai szerepe (Novák), akire a darab nagyobb részében a Holt költők társaságának irodalomtanárához hasonló figurát osztottak, aki John Keating módjára igyekszik megtanítani a fiataloknak, hogyan szívják ki az „élet velejét” a költészet (meg persze a tudományok) segítségével. Világmegváltó nézeteivel óhatatlanul is beleütközik az intézményes keretekbe, még az újonnan kinevezett igazgatóval is nyíltan konfrontálódik. Rajkai kifogástalanul hozza a jó fej tanárt, aki a legjobbkor lelkesít, időben dorgál, és támogató, amikor csak lehetősége van rá. Hitelességét fokozza, hogy a boomer vagy Y generációs és Z generációs különbözőségek nála rendre kijönnek: például a buliban maradian táncol. A többieknek egyébként is erősségük a laza, táncos mozgás, több jelenetben lehetőségük van megmutatni, milyen behatóan ismerik a divatos mozdulatokat. A zene (Lelkes Botond) mintha egy divatbemutató lüktető kísérője lenne, elég csak kicsit belehallgatni, hogy révületbe ejtsen. Hőseink is egy nagy rave bulinak fogják fel a középiskolás éveket.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.