Színház

Kicsi a világ

Sárszeg – Világmegnemváltás

Kritika

A játszók melegítenek az öltöző és tornaterem kombinációjából kialakított díszletben. Térdhajlításokat végeznek, szökdécselnek, aztán beállnak a starthoz, eldördül a pisztoly, kezdődik az előadás.

Ugyanilyen dörrenés hallható Kosztolányi Dezső Aranysárkány című regényében is, amelyből Antal Bálint rendező és Törley-Havas Sára dramaturg írta a darabot. Az egyik szálon egy tanár (Rajkai Zoltán) és a bukott diák (Pásztor Dániel) konfliktusa, a másikon a tanár lánya (Kanyó Kata) és az egyik osztálytársa (Béres Bence) közötti szerelmi kapcsolat rajzolódik ki. A sztorit bonyolítja, hogy az apa a lány osztályát is tanítja. Míg az eredeti szövegben a lány barátja grófi családból való, itt egy átlagos család sarja, viszont a bukott diák apja a helyi nagykutya.

A korrupción, urambátyám-összekacsintáson nyugvó rendszer kritikája mellett terítékre kerül a közoktatás jelenlegi helyzete is: az iskolák túlzott központosítása, az igazságtalan leváltások és elbocsátások, a pedagógusok alulfizetettsége, az adathalmokra épülő, elavult oktatási követelmények. Nyomon követjük, hogyan készül az osztály az érettségire, látjuk a vizsgát és a bankettet, miközben sorjáznak a poénok és a helyzetkomikumból adódó vicces epizódok, egészen addig, amíg nem fordulunk rá a tragikus végjátékra, amely viszont leteper.

Izgalmas Rajkai szerepe (Novák), akire a darab nagyobb részében a Holt költők társaságának irodalomtanárához hasonló figurát osztottak, aki John Keating módjára igyekszik megtanítani a fiataloknak, hogyan szívják ki az „élet velejét” a költészet (meg persze a tudományok) segítségével. Világmegváltó nézeteivel óhatatlanul is beleütközik az intézményes keretekbe, még az újonnan kinevezett igazgatóval is nyíltan konfrontálódik. Rajkai kifogástalanul hozza a jó fej tanárt, aki a legjobbkor lelkesít, időben dorgál, és támogató, amikor csak lehetősége van rá. Hitelességét fokozza, hogy a boomer vagy Y generációs és Z generációs különbözőségek nála rendre kijönnek: például a buliban maradian táncol. A többieknek egyébként is erősségük a laza, táncos mozgás, több jelenetben lehetőségük van megmutatni, milyen behatóan ismerik a divatos mozdulatokat. A zene (Lelkes Botond) mintha egy divatbemutató lüktető kísérője lenne, elég csak kicsit belehallgatni, hogy révületbe ejtsen. Hőseink is egy nagy rave bulinak fogják fel a középiskolás éveket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.