Rádió

Kint a kertben

Tavaszi tippek Bozsik gazdától

Kritika

Őrült dolgok történnek a világban – azaz pontosítunk: itt a szomszédban, szinte a kertünk végében –, amire általában kétféle reakciót tudunk adni vérmérsékletünk és lélekállapotunk függvényében.

Ráfüggünk az eseményekre, követük minden egyes apró momentumot, autóban, metrón, vécén ülve is a híreket hallgatjuk, szörnyedünk, de mivel a szörnyűségek is addiktívak, egyre többet fogyasztunk belőlük. A másik lehetőség, hogy elfordítjuk a tekintetünket a szenvedés képeiről, zsebre tesszük az okostelefont, nemet mondunk a világ rútságára, és inkább kimegyünk a szabad levegőre, mélyeket lélegzünk, s nekiállunk feléleszteni a növényzetet. Ki hitte volna, hogy ehhez egy kertbarát podcast lesz a legjobb partnerünk?

Az eredeti műsor hajnali fél hatkor szokott adásba kerülni, ember legyen a talpán, aki olyankor rádiót hallgat. Ráadásul a Hajnal-táj betétjeként az éterbe kerülő műsorelem nem is teljesen azonos a podcasttel, jóval rövidebb annál.

Bozsik gazda sorozata már a 43. adásnál jár, s a szálegyenes gerincét a hallgatói betelefonálásokra adott szakértői válaszok adják. Például: ha novemberben nem csinálta meg valaki a lemosó permetezést, mert folyton esett, be lehet-e ezt pótolni most. Jön is a válasz Zsigó Györgytől, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara budapesti szervezetének alelnökétől: igen is, meg nem is. Igaz, ennél sokkal hosszabban, szakszerűbben és precízebben, de azt most nem idéznénk. A hallgatói kérdés kapcsán felmerülő problémakör azonban újabb és újabb szakértői futamokat dob a felszínre, eladdig, hogy már az adás elején elhangzik néhány olyan tételmondat – Zsigó egyébként meglepően mikrofonbarát beszédtónusában –, amilyet más típusú műsorban biztosan nem hallhatnánk. Mint például az, hogy: „nem bírunk a pajzstetvekkel”, vagy „ne hagyjunk gyümölcsmúmiákat a fákon”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.