Rádió

Kint a kertben

Tavaszi tippek Bozsik gazdától

Kritika

Őrült dolgok történnek a világban – azaz pontosítunk: itt a szomszédban, szinte a kertünk végében –, amire általában kétféle reakciót tudunk adni vérmérsékletünk és lélekállapotunk függvényében.

Ráfüggünk az eseményekre, követük minden egyes apró momentumot, autóban, metrón, vécén ülve is a híreket hallgatjuk, szörnyedünk, de mivel a szörnyűségek is addiktívak, egyre többet fogyasztunk belőlük. A másik lehetőség, hogy elfordítjuk a tekintetünket a szenvedés képeiről, zsebre tesszük az okostelefont, nemet mondunk a világ rútságára, és inkább kimegyünk a szabad levegőre, mélyeket lélegzünk, s nekiállunk feléleszteni a növényzetet. Ki hitte volna, hogy ehhez egy kertbarát podcast lesz a legjobb partnerünk?

Az eredeti műsor hajnali fél hatkor szokott adásba kerülni, ember legyen a talpán, aki olyankor rádiót hallgat. Ráadásul a Hajnal-táj betétjeként az éterbe kerülő műsorelem nem is teljesen azonos a podcasttel, jóval rövidebb annál.

Bozsik gazda sorozata már a 43. adásnál jár, s a szálegyenes gerincét a hallgatói betelefonálásokra adott szakértői válaszok adják. Például: ha novemberben nem csinálta meg valaki a lemosó permetezést, mert folyton esett, be lehet-e ezt pótolni most. Jön is a válasz Zsigó Györgytől, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara budapesti szervezetének alelnökétől: igen is, meg nem is. Igaz, ennél sokkal hosszabban, szakszerűbben és precízebben, de azt most nem idéznénk. A hallgatói kérdés kapcsán felmerülő problémakör azonban újabb és újabb szakértői futamokat dob a felszínre, eladdig, hogy már az adás elején elhangzik néhány olyan tételmondat – Zsigó egyébként meglepően mikrofonbarát beszédtónusában –, amilyet más típusú műsorban biztosan nem hallhatnánk. Mint például az, hogy: „nem bírunk a pajzstetvekkel”, vagy „ne hagyjunk gyümölcsmúmiákat a fákon”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.