KISJÁTSZÓTÉR gyerek + könyv

Megkarcolja az eget

Esterházy Miklós: Málna és a csotrogányok

Kritika

A posztmodern prózakirály legkisebb fia útnak indul, hamuban sült pogácsa a zsebben, és tényleg egész más irányokat talál az irodalomban, mint az apja.

Ha Esterházy Péter a regényírás egyetlen „reményteli” módjának a jókedvünkben való „fecserészést” tartotta, Miklós bátran merészkedik nagy történetekért a nyúlüregbe, a képzelet és valóság határára, ahol, miként a Málna és a csotrogányok mottójában írja, egy aranyló mező sűrűjéből zöld ajtó nyílik: „ami nem hagy már nyugodni”. A klasszikus kiállítású, szerzői rajzokkal díszített mesekönyv ott kapja fel a szálat, ahol a tavaly megjelent előző, Az Öreghegy meséi elejtette, és újra mozgásba lendülnek a mágikus táj elemei, a hegy, a fák, a vakondjáratok és a csigák, és persze az ismerős szereplők: a Kapitány és Fűnyíró Józsi. Főhősünk Málna, az egészen pici kislány, akinek küldetése, hogy a föld alatt élő csotrogányok rejtélyének utánajárjon. A csigák vontatta repülőszán, a dióból előkerülő titkos üzenet és a művészi hajlamú macskák mind azt jelzik, hogy van valami megoldandó rejtély a világban, a megoldás pedig csakis bátorságot és fantáziát követel, és szoros velejárója a szépség és a béke. „Beszélj róla úgy, mintha mesét mondanál”, szól az irodalmi ars poeticával is felérő intés Fűnyíró Józsihoz a helyi kocsmában.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Nem vénnek való vidék

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.