Könyv

Mint a bonszai

Aj Csing: Elvesztett évek

Kritika

„Nálam többet senki nem szenvedhetett” – írja 1941-es Kor című versében Aj Csing (1910–1996). Ez nem kérkedés, hanem szimpla ténymegállapítás, de a további életút ismeretében mégis elhamarkodott.

A huszonévesen Európát járt, tanult fiatalember már valóban túl volt a baloldali szervezkedés miatt rámért börtönbüntetésen, a családjától és a nem annyira maradi, de mégsem elég forradalmi lelkületű apjától is eltávolodott eddigre, ami a költészetén is nyomot hagyott. Ám még csak ezután jött 1957, amikor a szeretett kommunista rendszer jobboldali elhajlás vádjával családostól száműzte őt, és eltiltotta az írástól. Aj Csing – Vas István, Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Ottlik Géza kínai kortársa – a Góbi sivatagban egy munkatábor vécéit takarította, nap mint nap átnevelő foglalkozásokon vett részt, és nem lehetett nála toll, papír. 1978-ig nem térhettek vissza lakóhelyükre.

A vékony könyvben (amely közvetítő nyelv nélkül magyarra fordított verseket ad közre) szerepelnek költemények 1932-től 1942-ig, aztán 1954-től 56-ig, majd 1978-tól. Arról nincs szó a könyvben, hogy a közbenső évek művei tényleg mind elvesztek-e, mint ahogy a kötetcím alapján gondolni lehet, vagy ez egy válogatás az életműből, egy olyan közönség számára, amelyről a költő nem is álmodhatott. Az előszóban Aj Csing fia, Ai Weiwei képzőművész (akinek memoárját a kötettel egy időben jelentették meg) azt írja, a kulturális forradalom alatt együtt égették el édesapjával az összes kéziratát és a könyvgyűjteményét. Ám Aj Csing nem tört össze. Fia szerint szembenézett minden csapással.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."