Könyv

Utánunk is ősök jönnek

Patricia Lockwood: Erről nem beszélünk

Kritika

Mint amikor locsog a tenger, nyolc-tíz mondatos, csak ritkán hosszabb szövegekből áll ez a regény. Apró képek, monológok arról, hogyan tölti el az életét az ember a neten és a valóságban, hogyan éli meg a rácsodálkozás örömét, szakadatlanul tanulva és csalódva.

Szerelmes levél ez az átnetezett éjszakákhoz, szól az ajánlás, de ha már műnemről beszélünk, sokkal inkább vers ez, mint próza. Lockwood elbeszélője, akár benn van, akár kinn, többnyire a látványból indul ki. Az élet például attól válik egyszerre elviselhetőbbé, ha észrevesz egy hosszú haját fésülő férfit, aki átadja a hajkefét hasonló kinézetű feleségének: „a Bundesliga-frizurájuk volt a termőföldjük, és mikor Isten eljön, ebben ugyan nem fog se sziklát, se fatönköt, se gyomot találni”. Aztán hírolvasás közben egyszerre magára ismer a szemölcsös békában, akiről azt írták, hogy eddig azért nem fedezték föl a tudósok, mert a béka nem akarta. A regény számos utalása közül a Vissza a jövőbe című film egyértelműen felrémlik: „…ő meg úgy nézett ki, mintha eltűnne a polaroidokról, mert a múltban a szüleinek nem jött össze az első csók…” Olykor sárgás retró színszűrőn át látjuk azt, amiről beszél. Pedig ez a 2010-es évek: minél szorosabb a kapcsolat egy fogyókúrás módszer és az ősember között, annál jobban hisznek benne, és van diktátor – Donald Trumpra lehet gondolni – és vannak törvények, amelyek bizonyos helyzetekben mély szorongást váltanak ki a nőkből. Akik aztán meztelenül fotózzák magukat, készülve a még távoli jövőre, amikor majd az idősek otthonában egy-egy jégtáblán fognak úszni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.