Könyv

Realista karikatúrák

Hangulatjelentés

Kritika

Tizenkilenc kortárs szerző írta meg, mit jelentett az elmúlt egy-két évtizedben Magyarországon felnőni. Változatos a névsor: van pályakezdő és többkötetes író, eddig elsősorban költőként vagy gyerek- és ifjúsági könyvek szerzőjeként ismert alkotó is.

A rövid, forma és hangnem tekintetében sokszínű szövegekben helyüket és az érvényesülés lehetőségeit kereső kamaszokról, kiegyensúlyozott és boldog életről álmodozó fiatal felnőttekről, meghasonlott, a hatalom által bedarált forradalmárokról olvashatunk, akiknek történetein keresztül saját szorongásainkra, küzdelmeinkre és kudarcainkra ismerhetünk.

Buktatókkal teli pálya ez. Nem mindegy például, hogy kiket próbál megszólítani egy ilyen válogatás. Egyes szövegek a társadalom széles rétegeit érintő kiszolgáltatottságról, az elnyomás hétköznapokba is beférkőző dinamikáiról, vagy éppen a befolyással rendelkezők végtelen arroganciájáról szólnak, mások a „kvótakérdés” egy-egy megosztó, radikálisan eltérő, jobb- és baloldali, konzervatív és liberális értelmezését tematizálják. A válogatás szerzői kivétel nélkül ráéreztek arra, hogy mikor érdemes más szemüvegén keresztül szemlélni bizonyos élethelyzeteket, és mikor kell következetesen kiállni személyes meggyőződések és értékválasztások mellett.

Már a könyv első novellája is arra törekszik, hogy az avatóünnepségek és a falunapok ízléstelenségeinek szórakoztató leírásain túl azt is bemutassa, hogy a két kistelepülést összekötő új útszakasz bizonyos értelemben valóban lehet Kulcs a nagyvilághoz. Czakó Zsófia írásához hasonlóan árnyalt szöveg Mécs Annáé is, amelynek formálódó világnézetű gimnazista elbeszélője egy szoborra akasztott maszk révén először szembesül azzal, miként lehet empátiával tekinteni egy olyan tiltakozó akcióra, amelyet egyébként zsigerből elutasítunk. Harag Anita Messenger-üzenetekben meséli el egy szétszakíthatatlannak gondolt barátság fokozatos leépülését, miközben az akadémiai világ és nagyvállalati struktúrák különbségeivel is számot vet. Rojik Tamás fiatal pályaelhagyó pedagógusának története igyekszik nem Kiragadott példák mentén beszélni a közoktatás rendszerszintű problémáiról, míg Luka Klára novellájában naplótöredékek révén követhetjük nyomon, ahogy egy formabontónak induló politikai mozgalom szervezői között kibontakozó párkapcsolatot teljesen átalakítanak a közéletet uraló szexista berögződések.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.