A többnyire középtempós dalok kísérteties és elidegenedett hangulatát a suttogásszerű énekhang, a rádiós zajok és a kiábrándult dalszövegek segítségével teremtette meg, amelyek Linkous védjegyei maradtak a még hátralévő másfél évtizedében is. A különböző függőségekkel és depresszióval küzdő Linkous 2010-ben önkezével vetett véget az életének.
A This Is Sparklehorse című dokumentumfilm Linkous halála óta készült, pár évvel ezelőtt már vetítették is néhány alkalommal, de a hivatalos megjelenésre mostanáig kellett várni. (A Vimeón tekinthető meg 18 dollárért.) Alex Crowton és Bobby Dass filmje az életrajzi dokumentumfilmek szokásos dramaturgiáját használja, a játékidő legnagyobb részét a pályatársak és barátok (David Lynch, David Lowery, a Mercury Rev tagjai stb.) visszaemlékezése tölti ki. Crowtonék kifejezetten az alkotás oldaláról közelítenek: a filmet Linkous öt nagylemezének megjelenése bontja fejezetekre, és kifejezetten tapintatosak, amikor a zenész magánéletéről van szó, így a Sparklehorse-t megelőző időszakot pár percre zanzásították a rendezők, és Linkous házasságáról is csak egy fél mondatban esik szó.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
