Színház

Prüntyögés és pátosz

Neptun Brigád: Kánon

Kritika

Egyre több a kortárs magyar dráma, legalábbis a függetleneknél és a budapesti main­stream színházak stúdiói­ban, és egyre látványosabb az a tendencia, hogy a szerzők, dramaturgok, rendezők a színház, és nem az irodalom felől érkeznek (ami nem jelenti azt, hogy adott esetben a darabjaik ne lehetnének esztétikailag is értékesek). Ez a pezsgés jót tesz a szcénának: kitermel egyfajta eszköztárat, módszertant, és hosszú távon a középszer színvonalát is emelheti.

Ezeknek az új szövegeknek a tekintélyes része közéleti témákkal foglalkozik, beágyazódik a mai magyar hétköznapokba, és különösebb formai bravúrok vagy a színházi nyelvet megújító megoldások nélkül, realisztikusan kerül színpadra. Az előadások így leginkább az egyéni élmények közösként való felismerésének terepeként, társadalmi fórumként működnek, bizonyos mértékig még akkor is, ha egyébként nem nyitnak a nézők felé. Ebbe a vonulatba illeszkedik ez a produkció is; a szöveget, a látványt és a rendezést is a színházi alkotóként tevékeny Kovács Dániel Ambrus jegyzi.

A darab egy kis zempléni faluban játszódik (ez is igen divatos tendencia, vidékről szóló előadásokat nézni a fővárosban), és a művelődésszervezés kusza, kicsinyességektől és nagyzolásoktól zaklatott világába nyújt bepillantást. A csoda folytán független és nem NER-es polgármesterrel rendelkező falu a maga módján, a saját mazsorettcsoportja és nyugdíjas kórusa felléptetésével szervezne fesztivált egy, az erdejében magasodó sziklához és forráshoz kötődő legenda köré (és nem mellesleg az ünnepségre kapott pályázati pénzből fel is újítana ezt-azt). Ám egyszer csak megjelenik egy titokzatos, természetesen budapesti idegen, aki eleinte csak utalgat arra, hogy a helyiek esetleg rosszul értelmezik és helytelenül ünneplik a legendát, míg a végén egy egész lovas színházat szabadít rá a falura Árpád-kori rockoratóriummal, mobilistállóval, az erdőben felépítendő, százfős nézőtérrel és persze frissiben alapított káeftékkel együtt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.