KÖNYVMELLÉKLET – kritika

A lágerek szabadsága

Visky András: Kitelepítés

Kritika

Ez a könyv alighanem az idei év legnagyobb irodalmi meglepetése és szenzációja. A Kitelepítés Visky András első regénye, de több alkalommal is azt nyilatkozta a számos verseskötetet és drámát jegyző szerző, hogy minden eddigi munkája idevezetett.

A már többször feldolgozott önéletrajzi alaptörténet – az apát, a megújulási mozgalmat hirdető erdélyi református lelkész Visky Ferencet 1958-ban a népi demokrácia veszélyeztetése miatt 22 évi börtönre ítélték, majd feleségét és hét gyermekét, köztük a kétéves Andrást munkatáborba vitték – mintha most találná meg az igazi irodalmi formát és nyelvet. A regény több mint nyolcszáz, átlagosan féloldalas, egymondatnyi, írásjel nélkül befejeződő szövegegységből áll, amelyek a bravúros szerkesztés folytán önmagukban is olvashatók, ugyanakkor állandó előre- és visszautalásokkal élve rajzolják ki a család szenvedéstörténetét, elsősorban az anya és a gyerekek lágerben töltött több mint négy évét. A nyelv csodálatosan költői, elragadtatott, érzelemteli, mintha valamilyen szent őrület szólna belőle. Az elbeszélő mindvégig a legkisebb fiú, de a szólama ritkán önállósul, általában belesimul a testvérek közös beszédébe, és olyasmiről is beszámol, aminek nem lehetett tanúja.

Ez a sok mindent magába olvasztó, már önmagában is szabad narráció egészen meghökkentő tapasztalatról ad hírt: a család végtelenül szabad a kényszermunkatáborban. E paradox, józan ésszel felfoghatatlan helyzet magyarázata, hogy eleve felszabadulva érkeztek oda. A regény szemlélete alapján ugyanis az igazi rabságot az ember önmagába zártsága jelenti, ebből kell mindenáron kiszabadulnia, ha valóban szabad akar lenni. A családtagokkal pedig ez megtörtént: kiszabadította őket önmagukból Isten és a többi családtag. A szabadságot teremtő szenvedélyes istenhit, érzéki, testközeli, ragaszkodó emberszeretet és szerelem csak úgy süt a regényből. Szó sincs itt valami kegyes, tiszteletteljesen távolságtartó jámborságról: a családot elementáris ragaszkodás fűzi Istenhez – a bibliai szemlélet alapján a regény az ember istenfüggőségéről és Isten emberfüggőségéről beszél, sőt Isten időnkénti gyengeségének említésétől sem riad vissza.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.

High-tech a pusztában?

Tudományos technológiai parkot terveznek komoly egyetemi háttérrel, a beruházást előzetesen majd’ 12 milliárd forintra becsülik. Mindezt Békés megye egyik leghátrányosabb településére, Pusztaföldvárra „álmodták meg”. Az összeg több mint fele a kormánypárti polgármester cégére menne.

 

A Fidesz lakmuszpapírja

A szélsőjobboldali párt vélhetően megsokszorozza önkormányzati helyeinek számát, és az EP-be is bejuthat. A „Magyar Péter-jelenség” különösebben nem befolyásolja támogatottságukat, a Fidesznek pedig szüksége van rájuk. Addig, amíg még jobban meg nem erősödnek.