Lemez

Tripla vagy semmi

The Smashing Pumpkins: ATUM: A Rock Opera in Three Acts

Kritika

Van, akit már a rockopera szó hallatán kiráz a hideg, pedig a múltban akadtak érdekes, izgalmas művek a műfajban, még ha sok klasszikust nem is tudunk felsorolni.

Ráadásul a rockopera hosszan igényli az ember figyelmét, és 2023-ban, amikor sokan már egy komplett dalt is nehezen hallgatnak végig, kockázatos dolog hosszú zenei művel tesztelni az emberek türelmét. Billy Corgan, a Smashing Pumpkins vezére egy időben maga jelentette ki, hogy nem ad ki több nagylemezt a megváltozott zenefogyasztási szokások miatt, aztán meggondolta magát. Már a zenekar legutóbbi lemeze, a 2020-as Cyr is próbára tette a rajongók türelmét 73 perces hosszával (és szintipopos hangzásával), de az igazán ambiciózus húzás még hátravolt.

Corgan nem mást, mint az 1995-ös legendás klasszikus, a Mellon Collie and the Infinite Sadness folytatását harangozta be, hozzátéve, hogy annak már volt egy „második része”: a 2000-ben kiadott, szintén dupla Machina. A Mellon Collie főszereplője, a Zero nevű karakter a Machinában már Glass név alatt futott, és most, a befejező ATUM projektben Shiny névre hallgat. Az énekes-gitáros egy sci-fi trilógiát ömlesztett ezúttal ránk, amelynek első része még a múlt év végén megjelent, a második januárban, a harmadik pedig májusban. Corgan emellett indított egy podcastsorozatot, amelyben igyekezett elmesélni az album cselekményét. A részben önéletrajzi elemeket tartalmazó történetben Shinyt száműzik egy űrhajón a világűrbe, de egy csodálója megmenti az öngyilkosságtól és visszahozza a Földre, ahol ismét ünnepelt rocksztár lesz belőle.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.