Színház

„Vagány díva”

MILF

Kritika

Provokatív címmel, és nem kevésbé provokatív plakáttal reklámozzák a Jurányi Staféta pályázatának köszönhetően született előadást: rózsaszín Barbie-ruhás nőt látunk, a szája körül tejbajusszal.

Ő dr. Csanaki Eszter operakritikus. Kétgyerekes, 43 éves anyuka, egy nála tizennyolc évvel fiatalabb szeretővel. (Dr.) Pető Kata, aki az erőszakmentes kommunikáció a színházban témakörről írta a disszertációját, ebben a nem titkoltan önéletrajzi elemeket is tartalmazó előadásban nagyító alá veszi azokat a kapcsolatokat, amelyekben a nő az idősebb.

És egy óriási nagyító tényleg ott van a színpad közepén, ebben a szellős térben, amelynek még egy kanapé és egy hatalmas, rózsaszínű hűtőszekrény a meghatározó elemei. A MILF nem monodráma, hiszen ketten vannak a színpadon, Pető Kata társa Rohonyi Barnabás, a darab alapvetően mégis Csanaki Eszter önvallomása. A férfi, főleg az első felvonásban, többnyire némán, a háttérben van jelen. Már amikor beülünk a nézőtérre, ő a színpad hátsó részén üldögél. De ezúttal a női nézőpont a meghatározó, a nő a domináns szereplő, a végig csak alsónadrágban megjelenő férfinak elsősorban a fizikai jellemzőit emelik ki.

A Kovács ikrek (Viktor és Dominik) már többször írtak hasonló életvallomást, akár monodrámaként (Mintapinty), akár az egyik szereplőt középpontba állító, de többszereplős darabként (Amit akartunk). Újdonság, hogy eddig főleg a 20. század történelméből merítettek, most azonban egy nagyon is jelen idejű történetet dolgoztak fel. Friss, ironikus, humorral, szójátékokkal teli szöveg született egy „vagány díváról”. De a korábbi műveikhez hasonlóan ebben a Pető Kata történeteire alapozó, autofikciós szövegben is jelenetről jelenetre tárul fel a főhős múltja: itt a kapcsolata az első szerelmével, aztán a férjével. Közben megismerjük a középosztálybeli, előítéletekkel és elvárásokkal terhelt családi közeget is, ahonnan érkezett, a szerelméről, Istiről viszont jóval kevesebbet tudunk meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.