Színház

„Vagány díva”

MILF

Kritika

Provokatív címmel, és nem kevésbé provokatív plakáttal reklámozzák a Jurányi Staféta pályázatának köszönhetően született előadást: rózsaszín Barbie-ruhás nőt látunk, a szája körül tejbajusszal.

Ő dr. Csanaki Eszter operakritikus. Kétgyerekes, 43 éves anyuka, egy nála tizennyolc évvel fiatalabb szeretővel. (Dr.) Pető Kata, aki az erőszakmentes kommunikáció a színházban témakörről írta a disszertációját, ebben a nem titkoltan önéletrajzi elemeket is tartalmazó előadásban nagyító alá veszi azokat a kapcsolatokat, amelyekben a nő az idősebb.

És egy óriási nagyító tényleg ott van a színpad közepén, ebben a szellős térben, amelynek még egy kanapé és egy hatalmas, rózsaszínű hűtőszekrény a meghatározó elemei. A MILF nem monodráma, hiszen ketten vannak a színpadon, Pető Kata társa Rohonyi Barnabás, a darab alapvetően mégis Csanaki Eszter önvallomása. A férfi, főleg az első felvonásban, többnyire némán, a háttérben van jelen. Már amikor beülünk a nézőtérre, ő a színpad hátsó részén üldögél. De ezúttal a női nézőpont a meghatározó, a nő a domináns szereplő, a végig csak alsónadrágban megjelenő férfinak elsősorban a fizikai jellemzőit emelik ki.

A Kovács ikrek (Viktor és Dominik) már többször írtak hasonló életvallomást, akár monodrámaként (Mintapinty), akár az egyik szereplőt középpontba állító, de többszereplős darabként (Amit akartunk). Újdonság, hogy eddig főleg a 20. század történelméből merítettek, most azonban egy nagyon is jelen idejű történetet dolgoztak fel. Friss, ironikus, humorral, szójátékokkal teli szöveg született egy „vagány díváról”. De a korábbi műveikhez hasonlóan ebben a Pető Kata történeteire alapozó, autofikciós szövegben is jelenetről jelenetre tárul fel a főhős múltja: itt a kapcsolata az első szerelmével, aztán a férjével. Közben megismerjük a középosztálybeli, előítéletekkel és elvárásokkal terhelt családi közeget is, ahonnan érkezett, a szerelméről, Istiről viszont jóval kevesebbet tudunk meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.