„A helyzet eszkalálódhat”

R. Daniel Kelemen politológus, jogász, az EU szakértője, az uniós források befagyasztásának lehetőségéről

Zöldpárti európai parlamenti képviselők felkérésére három nemzetközi alkotmányjogász alapos elemzést írt arról, hogy az Európai Bizottság jogszerűen büntethetné a magyar kormányt az uniós források megvonásával – sőt, ez hovatovább a kötelessége is lenne. Az irat vagy megtalálja az utat a Bizottsághoz, vagy nem – a tartalmáról az egyik szerzőt, a New Brunswick-i Rutgers University professzorát faggattuk.

Magyar Narancs: Július 7-én jelent meg Az Európai Bizottságnak meg kell szüntetnie Magyarország pénzelését: a jogi érvek című jelentés, amelyet Kim Lane Scheppele amerikai, John Morijn holland alkotmányjogászok és ön írtak. Pár napra rá, július 12-én az Európai Bizottság visszadobta a magyar kormány által a helyreállítási alap támogatásának felhasználásáról beadott tervezetet, így a Magyarországnak szánt 2567 milliárd forint kifizetését felfüggesztették. Lehetséges-e, hogy fordulat előtt állunk a magyar kormány és az uniós döntéshozók viszonyában?

R. Daniel Kelemen: Igen, meglehet, az eddig részben lappangó ellentétek eljutnak egy olyan pontig, amikor határozottabb lépések jönnek. A különböző problémák ráadásul mintha összeadódni látszanának. A helyreállítási alap támogatásának felfüggesztése mellett az EU új költségvetésének kialakítása is most zajlik, tehát ha az unió eltökéli magát, hogy pénzügyileg is szankcionálja azon tagállamokat, amelyekkel szemben jogállamisági problémák merülnek fel, ez megfelelő pillanat.

A mi jelentésünk azt mutatja be, hogy az EU-s pénzek átláthatatlan felhasználása, a magyar ügyészég elégtelen működése és a bírói függetlenség meggyengülése önmagában elegendő indok a jogállamisági eljárás megindításához. Az Orbán-kormány LMBTQ-ellenes kampányáról nem esik szó benne, csak azokat a kérdéseket vizsgáltuk, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az uniós források helytelen felhasználásához. De a homofóbtörvény sok tagállami vezető figyelmét felhívta a Magyarországon zajló folyamatokra. Nyilván erős hatással van az ország vezetésének tevékenységéről kialakult általános képre, és arra ösztönözheti az EU vezetőit, hogy végre határozott lépésekre szánják el magukat Magyarországgal szemben. A helyreállítási alap kifizetésének felfüggesztése akár ennek az első jeleként is értelmezhető.

MN: A jelentésükben amellett érvelnek, hogy az unió vezetése számára igenis rendelkezésre állnak azok a jogi eszközök, amelyek a magyarországi jogállamisági problémák miatt a támogatások felfüggesztését lehetővé teszik. A helyreállítási alap összegének visszatartása már ennek az eredménye?

RDK: Jogi értelemben ez bonyolult kérdés. A mi jelentésünk kifejezetten azt vizsgálta, hogy a tavaly decemberben elfogadott jogállamisági eljárás megindítható-e Magyarországgal szemben azon hiányosságok miatt, amelyeket az említett területeken feltártunk. A jogállamisági eljárás vonatkozhat a helyreállítási alap kifizetésére és az EU alapköltségvetésére is.

Ettől független procedúra az, amelyben az Európai Bizottság vizsgálja az egyes tagállamok által benyújtott terveket a helyreállítási alap, az RRF (Recovery and Resilience Fund) felhasználására. Vagyis a helyreállítási alap felfüggesztése szigorúan véve nem ugyanaz a folyamat, mint amiről mi írtunk a jelentésünkben. Mindezzel együtt a Bizottság indoklásában vannak olyan elemek, amelyek megfogalmazása a mi jelentésünk hatásait mutatta, és a dokumentum olyan problémákra utalt, amelyekre mi is felhívtuk a figyelmet. Azaz különböző eszközökről beszélhetünk, amelyeknek ugyanaz a céljuk: a támogatások folyósításának felfüggesztése.