Szijjártó azeriekkel tárgyal – Nyitottunk-e Keletre?

Szijjártó Péter államtitkár és csapata nem tétlenkedik, tegnap negyedszer ültek tárgyalóasztalhoz magyar és azeri politikusok, illetve üzletemberek a keleti nyitás reményében. Hogyan állunk eddig Azerbajdzsánnal?

Emberi jogi aktivisták és ellenzéki politikusok szerint Azerbajdzsánban több visszaélés volt 2013-ban, mint a korábbi években. A kormány letartóztatott 140-150 ellenzéki politikust, emberi jogi aktivistát, újságírót, bloggert. „Azerbajdzsán történelmében még soha nem láttunk ennyi politikai foglyot egy választási évben” – mondta Jamil Hasanli, az ellenzék jelöltje. Sokan azt gondolják, hogy Ilham Alijev megfélemlítéssel akarta biztosítani választási győzelmét az októberi elnökválasztáson, és tényleg, Azerbajdzsánban nem szerethetik a véletleneket, mivel az Alijev győzelmét mutató eredmények már a választás előtt napvilágot láttak.

 

Fotó: MTI

Vargától is védik a keleti nyitást

Mindez nem okozott fejtörést az Orbán-kormánynak, amely nyíltan közeledik Azerbajdzsánhoz. Ez része a keleti nyitásnak – mondják, miközben az eredmény megítélése házon belül sem egységes. Míg Szijjártó Péter külgazdasági államtitkár azt nyilatkozta, hogy 2018-ra reményei szerint a magyar export egyharmada Európán kívülre irányul, addig – ugyanezen a tavaly nyári konferencián – Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hogy a keleti nyitás nem hozza a várt gazdasági eredményt, például az oroszországi exportunk 0,8%-kal visszaesett. Szijjártó azért ősszel kijelentette, hogy nőtt az orosz–magyar kereskedelmi fogalom, csökkent a magyar szempontból negatív szaldó.

A külgazdasági ügyeket irányító Szijjártó Péter államtitkársága adja az irányt a Nemzeti Külgazdasági Hivatalnak (HITA), amely elsősorban üzleti találkozókat szervez. Lapunknak úgy nyilatkoztak, hogy orosz és kínai üzletember-találkozót nem bonyolítottak 2013-ban, ahogyan örményt, türkmént, kirgizt, tádzsikot, mongolt és kazahot sem. Az azeri baltás gyilkos kiadatása miatt örmény–magyar partnerségről nehezen is beszélhetnénk, viszont nehezen érthető az ennél lényegesen fontosabb orosz és kínai kapcsolatok hanyagolása, amire közvetve Varga Mihály is utalt.

Úgy látszik, a keleti nyitástól többet váró kormány az utóbbi hónapokban elsősorban azeri sikereiből él. Szijjártó Péter nemrég arról beszélt, hogy 28,5%-kal nőtt a magyar export Azerbajdzsán irányába 2013 első 10 hónapjában. A magyar export 54,2 millió amerikai dollárt (12 milliárd forint) tett ki, ami nem előzmény nélküli: a Dél-Kaukázus államaiban a külkereskedelmi forgalmunk a legdinamikusabban Azerbajdzsánnal bővült már 2010-ben is.

Az azeri tőkések azonban eddig nemigen foglalkoztak a magyar piaccal. A HITA nem tudott válaszolni kérdésünkre, hogy az előző években mennyivel nőtt vagy csökkent az Azerbajdzsánból érkező működő tőke, mert sem az MNB, sem az OECD, sem az azeri nemzeti bank honlapján nem található erre adat. Azerbajdzsán a régiónkban egyelőre máshol, például Romániában jóval aktívabb.

Kitűzött célok

A 2010-ben meghirdetett keleti nyitás sokszor hangoztatott célja, hogy a kormány helyzetbe hozza a magyar kis- és közepes cégeket (kkv) Kínában, Oroszországban, a FÁK államaiban, köztük Azerbajdzsánban is, de ez, úgy tűnik, egyelőre nem jött össze. A kicsik sikere minimális volt: azeri exportunk 37,7 millió eurójából (11,1 milliárd forint) csupán 2 millió euró jutott a hazai tulajdonú kkv-kra 2012-ben (2013-as adatok nincsenek). Az idei azerbajdzsáni kivitelünket a HITA szerint mezőgazdasági és gabonatechnikai gépek, élelmiszer-feldolgozó technológiák, high-tech orvostechnikai műszerek és távközlési elektronikai berendezések jelenthetik. Szijjártó Péter optimistán nyilatkozta lapunknak, hogy két számjegyű azerbajdzsáni exportnövekedést tart reálisnak az idén: „Erre biztosít alapot a január végén Bakuban soron következő azeri–magyar gazdasági vegyes bizottsági ülés margóján megrendezendő üzleti fórum.” A külgazdasági államtitkár még itthon azt is elmondta, hogy a tegnap kezdődött bakui találkozót követően sor kerül a két ország turizmusért felelős minisztériumai közötti együttműködési megállapodás aláírására, és gyorsítják a vízumszerzést is. „Magyarország az első EU-tagállam, amely speciális vízumrendszert vezet be azeri polgárok számára” – idézi az államtitkár szavait a most folyó azeri–magyar gazdasági vegyes bizottság üléséről a hvg.hu.

Tavaly februárban oktatási megállapodást is kötött a két ország. Az azeri kormány által támogatott állami ösztöndíjas listán 9 új intézmény szerepel. Tavaly ősztől érkezhettek volna állami ösztöndíjas hallgatók, de az általunk megkérdezett intézményekben nyomuk sem volt. Ősszel 13 azeri hallgató jött hozzánk, de nem az ösztöndíj-megállapodás keretében. A Semmelweis Egyetem, a Corvinus Egyetem és a BGF arról számolt be lapunknak, hogy semmilyen egyeztetést nem kezdett velük erről az oktatási szaktárca és más állami intézmény sem. Szijjártó Pétertől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a következő tanulmányi időszakra, 2014 szeptemberétől már az új, 200 fős keretről rendelkező ösztöndíj-megállapodás alapján várjuk az azeri diákokat. Ami nagy előrelépés lesz, hiszen jelenleg 36-an tanulnak a magyar felsőoktatásban.

Más logika

A bakui találkozón részt vesznek a Széchenyi Bankcsoporthoz tartozó Új Piacok Kereskedőház (ÚPK) Zrt. képviselői is. A kereskedőház információkat szerez, piackutatást végez és kapcsolatokat épít a keleti piacokon. Tevékenysége lényegében egybeesik a keleti nyitásban megfogalmazott célokkal, partnerei döntően magyarországi kkv-k. Szakács Tibor vezérigazgató elmondta lapunknak, hogy a FÁK-országok térsége „történelmi, kulturális különbségekből adódóan sajátos, esetenként más logika szerint működő gazdaságok relációja, és ez időnként bonyolítja a kétoldalú üzleti kapcsolatok fejlesztését”. Jelentősége van a személyes kapcsolatnak, ezért hangsúlyt fektetnek a bakui kereskedőház működésére, amelynek szakmai koncepcióját – éppen az elmúlt időszak tapasztalatai alapján – most gondolják újra. Üzletszervező tevékenységükről annyit árult el, hogy a jelenleg zajló tárgyalások alapján a közeljövőben több üzlet megvalósulására is számítanak körülbelül 10 millió dollár értékben.

Az ÚPK egyik fele a Széchenyi Bank (melyben 49%-os kisebbségi tulajdonrésze van a magyar államnak), a másik négy magánszemély tulajdonában van. Egyikük Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója, sajtóértesülések szerint Simicska Lajos régi barátja , a másik Szakács Tibor, a bank és az ÚPK vezérigazgatója. A vezérigazgató kiemelte: az ÚPK nem állami szervezet, alapítása óta semmilyen állami forrást nem kapott, a keleti nyitás politikáját végző intézményrendszertől is független, saját üzleti kockázatra működik. Azerbajdzsánban képviseleti formában működnek, az iroda – amelyet egy bakui üzletember működtet – marketingcélból a Magyar Kereskedőház nevet viseli. A vezérigazgató elmondta: alig egy éve nyitottak, a lehetőségek felderítése, a kapcsolatrendszer kiépítése jelenleg is tart, és már tavaly is értek el kézzelfogható eredményeket, amikről az üzleti titoktartás miatt nem beszélhet. Elárulta, hogy realizálódott üzletek vannak az élelmiszerexport, a légi közlekedés, az építőipar terén. Mi tesszük hozzá, hogy a kereskedőház letett már valamit a keleti nyitás asztalára: 2012 végén egymilliárd euró értékű üzletet szerzett Oroszországban egy energetikai óriás beruházásban.