Honnan jött és mit akar a Hezbollah?

A végső cél érdekében

Külpol

A gázai háború kitörése óta mindennapos kérdés, hogy beszáll-e a konfliktusba teljes katonai arzenáljával a Hezbollah, illetve mikor nyitja meg Izrael az északi frontot s számol le a fő ellenséggel, az Irán szövetségi rendszerébe sorolt libanoni síita szervezettel. A Hezbollah azonban több, mint egy Teherán irányította fegyveres csoport.

Kezdetben a síiták az Oszmán Birodalom romjain – a francia mandátumterületen – kialakított libanoni állam legszegényebb felekezetét alkották. A mandátum alatt létrehozott politikai struktúrában a keresztény maroniták és drúzok dominálta hegyvidékhez csapott, szunnita többségű városok (Bejrút, Tripoli, Szajda) mellett a Bekaa-völgy és a déli hegyvidék síita lakosai marginális szerepet játszottak. Az 1943-ban függetlenné váló ország vezetésében pedig a politikailag súlytalan, évente újraválasztott parlamenti elnöki posztot kapták.

„Amikor bementünk Libanonba”

A felekezet politikai-vallási vezetését Mohamed próféta vér szerinti leszármazottaihoz – az unokatestvérétől, Ali bin Abi Tálibtól és lányától, Fátimától származó imámokhoz – kötötték, s az utolsó, tizenkettedik imám eltűnésével – legitim vezető híján – a többségi szunniták államalakulataiban a síiták egészen a 20. századig politikai passzivitásba húzódtak. Létezik azonban egy másik, politikai és vallási értelemben aktív hagyomány is, amely egy nagyon kicsi közösségben majd’ ezer év óta él. Ennek központja a mai Dél-Libanon vidéke, amelyet a helyiek Dzsabal Ámilnak (Ámil-hegységnek) vagy Felső-Galileának neveznek. Az itt élők a kora középkor óta az oktatási központokból exportáltak vallástudósokat a 16. században létrejött iráni Szafavida birodalomba, ahol a tizenkét imámos síizmus először lett államvallás. Számos Dzsabal Ámil-i vallástudós vett részt az iráni Rej, majd Qom vallási iskoláinak felvirágoztatásában is, vagy csinált karriert a sokáig oszmán fennhatóság alatt álló dél-iraki Nedzsef síita teológiai főiskoláiban (hauza). A Rúhollah Khomeini ajatollah munkásságában kulmináló politikai aktivizmus gyökerei is a dél-libanoni dombvidékre vezethetők vissza.

Ez a hagyomány éledt újjá a cédrusok országának függetlenné válásával. Az akkor még működőképesnek látszó, maronita–szunnita megegyezésen alapuló libanoni állam síita közössége az ötvenes évek végétől fogott intenzív önszervezésbe. A folyamat egyik főalakja a dél-libanoni gyökerű családból származó, Irakban és Iránban iskolázódott vallástudós, Músza al-Szadr volt. A fiatal sejk vezetésével első lépésben az egészségügy és a közoktatás területén kezdtek önálló intézményrendszer kialakításába. Szadr fiatal síita szakembergárda kiépítésére törekedett. A síita hívők adózott jövedelmük egyötödét (khumsz) adják vallási vezetőiknek. Ebből az adóból neves libanoni és nyugati egyetemeken képzett síita fiatalok tömegei jelentek meg az újonnan alapított közösségi intézményekben. Sokakat e fiatal értelmiségiek közül – ugyancsak tudatos közösségépítő szándékkal – a hatvanas évek nagy kivándorlási hullámában külföldre küldtek. Ők alapozták meg a nagy síita diaszpórákat Nyugat-Afrika és Dél-Amerika államaiban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.