Honnan jött és mit akar a Hezbollah?

A végső cél érdekében

Külpol

A gázai háború kitörése óta mindennapos kérdés, hogy beszáll-e a konfliktusba teljes katonai arzenáljával a Hezbollah, illetve mikor nyitja meg Izrael az északi frontot s számol le a fő ellenséggel, az Irán szövetségi rendszerébe sorolt libanoni síita szervezettel. A Hezbollah azonban több, mint egy Teherán irányította fegyveres csoport.

Kezdetben a síiták az Oszmán Birodalom romjain – a francia mandátumterületen – kialakított libanoni állam legszegényebb felekezetét alkották. A mandátum alatt létrehozott politikai struktúrában a keresztény maroniták és drúzok dominálta hegyvidékhez csapott, szunnita többségű városok (Bejrút, Tripoli, Szajda) mellett a Bekaa-völgy és a déli hegyvidék síita lakosai marginális szerepet játszottak. Az 1943-ban függetlenné váló ország vezetésében pedig a politikailag súlytalan, évente újraválasztott parlamenti elnöki posztot kapták.

„Amikor bementünk Libanonba”

A felekezet politikai-vallási vezetését Mohamed próféta vér szerinti leszármazottaihoz – az unokatestvérétől, Ali bin Abi Tálibtól és lányától, Fátimától származó imámokhoz – kötötték, s az utolsó, tizenkettedik imám eltűnésével – legitim vezető híján – a többségi szunniták államalakulataiban a síiták egészen a 20. századig politikai passzivitásba húzódtak. Létezik azonban egy másik, politikai és vallási értelemben aktív hagyomány is, amely egy nagyon kicsi közösségben majd’ ezer év óta él. Ennek központja a mai Dél-Libanon vidéke, amelyet a helyiek Dzsabal Ámilnak (Ámil-hegységnek) vagy Felső-Galileának neveznek. Az itt élők a kora középkor óta az oktatási központokból exportáltak vallástudósokat a 16. században létrejött iráni Szafavida birodalomba, ahol a tizenkét imámos síizmus először lett államvallás. Számos Dzsabal Ámil-i vallástudós vett részt az iráni Rej, majd Qom vallási iskoláinak felvirágoztatásában is, vagy csinált karriert a sokáig oszmán fennhatóság alatt álló dél-iraki Nedzsef síita teológiai főiskoláiban (hauza). A Rúhollah Khomeini ajatollah munkásságában kulmináló politikai aktivizmus gyökerei is a dél-libanoni dombvidékre vezethetők vissza.

Ez a hagyomány éledt újjá a cédrusok országának függetlenné válásával. Az akkor még működőképesnek látszó, maronita–szunnita megegyezésen alapuló libanoni állam síita közössége az ötvenes évek végétől fogott intenzív önszervezésbe. A folyamat egyik főalakja a dél-libanoni gyökerű családból származó, Irakban és Iránban iskolázódott vallástudós, Músza al-Szadr volt. A fiatal sejk vezetésével első lépésben az egészségügy és a közoktatás területén kezdtek önálló intézményrendszer kialakításába. Szadr fiatal síita szakembergárda kiépítésére törekedett. A síita hívők adózott jövedelmük egyötödét (khumsz) adják vallási vezetőiknek. Ebből az adóból neves libanoni és nyugati egyetemeken képzett síita fiatalok tömegei jelentek meg az újonnan alapított közösségi intézményekben. Sokakat e fiatal értelmiségiek közül – ugyancsak tudatos közösségépítő szándékkal – a hatvanas évek nagy kivándorlási hullámában külföldre küldtek. Ők alapozták meg a nagy síita diaszpórákat Nyugat-Afrika és Dél-Amerika államaiban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.