Az Európai Parlament felfüggeszti a kínai beruházási szerződés előkészítését

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. május 20.

Külpol

A márciusban bevezetett kínai szankciókra reagál így az unió.

Az Európai Parlament (EP) képviselői brüsszeli plenáris ülésükön bírálták az uniós diplomatákat és intézményeket sújtó, márciusban bevezetett kínai szankciókat és úgy foglaltak állást: amíg azok érvényben vannak, nem foglalkoznak egyebek mellett az Európai Unió és Kína között megkötni tervezett beruházási megállapodás ratifikációjával – közölte az uniós parlament csütörtökön az MTI beszámolója szerint.

Az 599 szavazattal, 30 ellenszavazat és 58 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a Európai Parlament elítélte a kínai hatóságok által bevezetett, európai embereket és szervezeteket, köztük öt európai parlamenti képviselőt célzó szankciókat. Az EP-képviselők Peking lépését megalapozatlannak és önkényesnek nevezték, az alapvető szabadságjogok elleni támadásként értékelték. A kínai kormányt a korlátozó intézkedések visszavonására szólították fel.

Véleményük szerint indokolt, hogy a kínai szankciók életbe léptetésére tekintettel az unió és Kína között megkötni tervezett átfogó beruházási szerződés aláírásának lehetőségét és a szerződés kötelező uniós parlamenti ratifikációjával kapcsolatos vitát befagyasztották. Kijelentették: addig nem kezdik el a megállapodásról szóló vitát, amíg a szankciók érvényben vannak. Hozzátették, hogy egyéb regionális partnerekkel, köztük Tajvannal megkötni tervezett kereskedelmi és befektetési megállapodások nem eshetnek a kínai egyezményről szóló vita felfüggesztésének áldozatául.

A pekingi válaszlépés ellenére az EP üdvözölte, hogy az unió négy kínai személyt és egy szervezetet vett fel az EU globális emberi jogi szankciórendszerének listájára az ujgurok és a Hszincsiang tartományban élő más muszlim kisebbségek emberi jogainak súlyos megsértése miatt.

Az állásfoglalás szerint az EP-képviselők továbbá olyan intézkedéseket várnak az uniótól, mint a belső piacot eltorzító külföldi támogatások ellen hozott jogszabályok, a kényszermunkával előállított termékekre vonatkozó behozatali tilalom, vagy egy megerősített és továbbfejlesztett rendelet a külföldi befektetések átvilágításáról. Az EU-nak emellett megfelelően kell válaszolnia a Kína jelentette kiberfenyegetésre és hibrid támadásokra is – tették hozzá.

A kérdéses beruházási megállapodás kapcsán a Magyar Narancsban korábban úgy fogalmazott Bernard Guetta francia EP-képviselő, hogy „Az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak együtt kell kiállnia a kínai diktatúrával szemben, egy olyan rezsimmel szemben, amelyik a kommunizmus és a kapitalizmus legrosszabb vonásait gyúrja össze. Most mégis úgy áll a helyzet, hogy az EU Kínával vállalt közösséget az Egyesült Államok ellenében. Nem ez a legjelentéktelenebb a négy ok közül, amelyek miatt az Európai Parlamentnek és a 27 nemzeti parlamentnek meg kell vétóznia ezt az egyezményt.”

Emlékezetes, hogy április közepén közös nyilatkozatban kritizálta volna Kínát az Európai Unió, a Hongkong önállóságát nagyban korlátozó nemzetbiztonsági törvény miatt, ám Magyarország megtörte az összhangot. A magyar diplomaták azzal magyarázták a döntést, hogy az EU már így is túl sok ügyben folytat vitát Kínával. Véleményük erősen összecsengett Szijjártó Péter március végi állásfoglalásával: a külügyminiszter akkor azt mondta: „értelmetlen és káros” kínai vezetőket szankciókkal sújtani az ujgur kisebbség szisztematikus felszámolása és átnevelő táborokba zárása miatt – inkább életeket kellene menteni a járvány alatt. Mint akkor írtuk: a magyar kormánynak egyértelműen nem érdeke kiélezni ezt a viszonyrendszert: kínai hitelből, ám a nekik kedves cégek építhetik a 750 milliárdos Budapest-Belgrád vasútvonal hazai szakaszát, azt pedig január végén derült ki, hogy Budapesten, több mint 800 millió forintért épül majd campus a kínai Fudan Egyetemnek.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.