Jordan B. Peterson élete és műve

Dr. Furcsa nagy utazása

Külpol

A klinikai szakpszichológusból lett konzervatív kultúrharcos már szívesen udvarol Orbán Viktor rendszerének, pedig nem is lenne szüksége rá. Lapunk megjelenésének hetében ismét Budapesten hirdeti az igét – de melyiket?

Ha valaki megnézte Jordan B. Peterson egyetemi szemináriumait a YouTube-on abból az időből, mielőtt híres lett, egy nagyszerű professzort látott, akiből árad a szakmája iránt érzett szenvedély, biztos és széles körű tárgyi tudását a klasszikus tanáralkatokra jellemző felelősségtudat támasztja meg, s olyan összeszedetten és kereken ad elő, hogy az ember legszívesebben maga is rögtön beiratkozna a University of Toronto pszichológia szakára. A professzor egyaránt szívesen elemzett bibliai történeteket és a Disney Pinokkióját, és a katedrán sem feledkezett meg róla, hogy szakmájának elsődleges célja a segítés. Sokat hivatkozott kutató volt a családon belül „öröklődő” alkoholizmus, a kamaszkori agresszió, a kreativitás és a hiperaktív figyelemzavarok témáiban, 100–120 tanulmány szerzője, több tízezer hivatkozással. Nem csak a képernyők mögött rajongtak érte. A beszámolók szerint megesett, hogy a torontói diákok megkönnyezték az utolsó órájukat a professzorral, aki Nietzsche, Jung és Piaget nézeteiből, valamint Dosztojevszkij és Szolzsenyicin nagyregényeiből gyúrt alternatívát annak a nemzedéknek, amelytől minden egyetlen karnyújtásnyira van, mégsem boldog. „Mindig csak az átkozott jogok kellenek, a felelősség sosem” – füstölgött Peterson, és talán nem csoda, hogy sokaknál rezonált az üzenete.

A kanadai Edmontonban született 1962-ben, norvég felmenőkkel rendelkező, lazán keresztény családban. A tinédzser Jordan még úgy gondolta, hogy a vallás „a tudatlanoknak, a gyengéknek és a babonásoknak való”, baloldali forradalomról ábrándozott, kedvenc szerzőjeként Orwellt dédelgette. Egyetemistaként a találkozás a „baloldali aktivistákkal” mégis kiábrándítóan hatott rá, mivel úgy tapasztalta, gondolkodásuk „a gazdagság és a siker gyűlöletéből sarjad, nem a szegények iránti őszinte törődésből”, és a szocialisták ugyanolyan meggyőződéssel hisznek a pénzben, mint a kapitalisták. Peterson egy albertai főiskolán politikatudományt és irodalmat tanult, ügy­védnek készült, és a University of Albertán még mindig politikával foglalkozott. Megszállottan érdekelte a hidegháború, és annak lélektani eredetét kutatva jutott el végül ahhoz a tudományterülethez, amelyben kiteljesedett. A McGill Universityn szerzett doktori diplomát, és a hozzá tartozó kórházban klinikai szakpszichológusként kezdett dolgozni. A mostanihoz képest unalmasabb élete lehetett. Írt egy könyvet Maps of Meaning címmel, amelyet a komolyan vehető szakmai kritika banális self-help tanácsok, amatőr filozófiai fejtegetések és a meglehetősen szabadon alkalmazott jungizmus nem túl jól megírt mixtúrájának minősített. Peterson a kreativitás kutatásában viszont jelentős tanulmányokat publikált, ezeket a pszichológiatudományban is tisztelet övezte. Amikor megismerte a nevét a világ, már 54 éves volt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.