Elon Musk és a szólásszabadság: csak a hozzá hasonlókat ne korlátozza senki

Külpol

A világ leggazdagabb embere felfoghatatlan hatalommal rendelkezik, miközben egyre inkább az őrület jegyeit mutatja. Ez felveti a kérdést: megengedhető-e, hogy magánkézben legyenek olyan, lényegében közszolgáltatásnak minősülő felületek, mint a Twitter/X?

Kedves Olvasónk!

Ez a cikk a Magyar Narancs 2023. november 9-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.

Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.

magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk. 

Visszavárjuk!

A szerk.

A Hamász elleni háború megindulása után, úgy tűnik, az Európai Unió bekeményít az álhírek terjedése miatt: a nyáron X-re keresztelt Twitter tulajdonosa, Elon Musk külön felszólítást kapott az Európai Bizottság belső piacokért felelős tagjától, hogy távolítsa el a támadásról szóló fake news-t a platformról, különben az új törvények értelmében az X bevételeinek 6 százalékát kitevő bírsággal, vagy a szolgáltatás európai uniós szüneteltetésével is számolhat. Thierry Breton ezen felül arra is felszólította Muskot, hogy a jogsértések miatt vegye fel a kapcsolatot az Europollal.

Egy nappal később hasonló felszólítást kapott Mark Zuckerberg Metája is, de ez jóval kisebb visszhangot keltett, ugyanis a Facebook és az Instagram minden jel szerint immár a kisebbik probléma a világ hiteles tájékozódásra váró részének. A tulajdonos októberben azzal is fenyegetőzött, ő maga tünteti el Európából az egész szolgáltatást a szabályok miatt. Ez valószínűleg csak Musk nagyotmondása, meglepően kis hal ez a kontinens: az X felhasználóinak a hivatalos adatok szerint nagyjából 9 százaléka európai.

Bár a 2022 októberében Elon Musk birtokába került Twitter az­óta elkezdte törölgetni a kritizált tartalmakat (amelyek közt éppúgy voltak frissnek álcázott régi videók, mint olyan videójátékok képei, amelyek úgymond a gázai helyzetet mutatták), a világ leggazdagabb emberének harca a hatóságokkal nem most kezdődött. Persze,

Musk – és meglepően sok rajongója – szerint ez a szólás­szabadságért folytatott harc a véleményterrorista hatóságokkal szemben.

Elon Musk küzdelme a különböző hatóságokkal és tény­ellenőrökkel azonban ennél jóval fontosabb kérdésekről szól: arról, hogy mi a szólásszabadság, mi tekinthető közszolgáltatásnak, és hol húzódik a profitszerzés határa.

Repedések

Az 52 éves, Dél-Afrikában született üzletember hosszú ideig a Steve Jobs utáni techvilág zsenijének tűnt, aki nyúljon bármihez, az arannyá válik a kezében. A Tesla autómárka felívelése csak a kezdet volt, az igazán nagy dobás az a 2018-as akció volt, amikor az interneten közvetítették, hogy a Falcon Heavy névre hallgató rakéta felvitt az űrbe egy Tesla Roadstert. Musk körül egyfajta vallásos imádat alakult ki annak ellenére, hogy ez az áhítat messze nem volt egy­öntetű.

Egyrészt a magát „vizionáriusnak” tartó Musk valójában nem az a kiköpött self made man a smaragdbánya-tulajdonos családjával a háttérben; és az sem tett jót a hírnevének, hogy miközben cégének rakétatesztjét idővel mind többen értékelték drága autóreklámnak, mintsem tudományos áttörésnek, a Tesláról is kiderült, hogy túlzás szuperautónak beállítani. 2023-ban már maga Musk is szabadulni kezdett a részvényeitől. Több bíróság is kimondta róla, hogy megtévesztette a fogyasztóit, de könnyen találunk a nevére keresve tőzsdei csalásról szóló információkat is. Minden jel szerint a saját részvényeseit is szereti átverni; és akkor még nem beszéltünk azokról, akiket az önvezető autók ütöttek el.

Mindez persze nem azt jelenti, hogy Elon Musk cégeiben ne halmozódott volna föl rengeteg tudás: hogy mást ne mondjunk, műholdrendszere, a Starlink miatt van továbbra is internet Ukrajnában az orosz invázió ellenére. A teljes történethez azért hozzátartozik, hogy Musk az első körben teátrálisan ingyen ajánlotta fel az ukránoknak ezt, majd miután végképp nélkülözhetetlenné váltak a műholdjai, idén nyáron benyújtotta a számlát a Pentagonnak.

1438052891

 
Hiába vagy bátor, mint egy római radiátor
Fotó: Getty Images

Amikor Musk beszállt a Twitterbe, már közel sem volt olyan jó a megítélése, mint akár pár évvel annak előtte – ezért, mondhatni reflexből, többek közt a sajtó működését okolta. E sértettségnek jól megágyaztak a techoligarcha politikai nézetei is, amelyek olyan sok vitára adtak már okot, hogy a Wikipedián ezzel külön oldal foglalkozik. Musk önmagáról általában liberálisként, néha libertariániusként beszél, amit egy ideje szeret azzal kiegészíteni, hogy a közbeszéd balra (woke-izmusba, pc-terrorba stb.) tolódása miatt hirtelen a jobboldalon találta magát, miközben ő nem változott.

Az ezzel foglalkozók szerint ez azért nem teljesen igaz: sokakhoz hasonlóan a koronavírus-járvány idején hozott korlátozások kritizálásával kezdett egyre mélyebben elmerülni az amerikai nagyon jobbos republikánusok, az orosz titkosszolgálatok és egyéb fura emberek terjesztette konteókba, és innen egyenes út vezetett oda, hogy dokumentáltan megtörtént eseteket nevezett álhírnek. De Musk támadta már Soros Györgyöt is, egyébként éppen azután, hogy ő maga is megszabadult a Tesla-részvényeitől. A Twitter 2023-ban már a tulajdonában volt: ekkor fejtette ki azon nézetét a texasi plázában elkövetett májusi lövöldözésről, hogy pusztán a tettes náci tetoválásai miatt hülyeség azt gondolni, hogy a lövöldözés összefüggésben lenne a fehér felsőbbrendűséget vallókkal.

Menetben

A mikroblog-szolgáltató felvásárlásakor már ő volt a szólásszabadságot és vitát állítólag tiltani akaró woke mozgalom egyik legnagyobb ellenfele a nyilvánosságban. Musk nem is nagyon tagadta a motivációit: bár hablatyolt valamit fenntarthatóságról meg pénzügyi sikerességről is, a leggyakrabban mégis azt hangoztatta, hogy kinyitja a kapukat a szólásszabadság előtt, visszatéríti a platformot a helyes útra. Ez azt jelentette egyebek közt, hogy nagyjából korlátozások nélkül visszaengedte a felületre nem csak a megrögzött álhírterjesztő Donald Trump volt elnököt, de voltaképpen bármelyik konteóst.

Érkezésekor óriási leépítésekkel nyitott a cégnél, a hírek szerint ez főleg a tartalommoderációval és a dezinformációval foglalkozó részleget érintette. Ráadásul az ún. hitelesítő pipát, amelyet addig a szolgáltató adott ki, jelezve, hogy a kérdéses profil valóban az adott cégé vagy közszereplőé, immár havi 8 dollárért bárki megveheti az X-en. Ezzel sikerült elérnie, hogy immár nemcsak a tartalomban nem lehet senki biztos, hanem abban sem feltétlenül, ki posztolta azt valójában.

Májusban ott tartottunk, hogy bár a Twitter korábban aláírta az önkéntes együttműködésről szóló kódexet, amely szerint a további 33 aláíró online platformmal – Google, TikTok, Microsoft, Meta stb. – egyetemben eldöntheti, milyen kötelezettségeket vállal az online dezinformáció elleni küzdelemben, ebből a megállapodásból inkább kiléptek.

A Twitter utódaként az X a világon továbbra is fontos szerepet tölt be a nyilvánosságban: megfelelően használva nehezebb sorsú helyeken az egyetlen hiteles tájékozódási pont lehet, amelyen lehet tüntetéseket szervezni, híreket megosztani, közvetlenül szólni egymáshoz. És persze legalább ennyi negatív hatása is van a jelszavakra redukált politikai üzenetektől kezdve a „hashtag aktivizmus” megszületéséig. Ez most végső soron mind annak az Elon Musknak a hangulatától függ, aki tiltott már ki a platformról a rendszerét kritizáló újságírókat, a saját posztjait mindig kiemelt helyen futtatja, a törökországi választások előtt pedig magától értetődően letiltotta a Recep Tayyip Er­do­ğan elnöknek nem tetsző fiókokat.

Mintha a világ ezek után jött volna rá arra is, valójában

mit jelentenek Musk nézetei a korlátozásmentességről: azt, hogy a hozzá hasonlókat (a gazdag fehér férfiakat) ne korlátozhassa senki, hiszen ők azok, akik tudják, mi a jó mindenkinek.

Vagyis olyan ember felel a már akár közszolgáltatásnak is minősíthető felület működéséért és alakítja ennek a szabályait, akinek a kifejezett kérésére letiltották a rasszista és szélsőjobboldali támadók azonosításával foglalkozó Chad Lodert; mindeközben Dominick McGee-t, a QAnon összeesküvés-elméletek egyik hírhedt aktivistáját még azután is csak ideiglenesen tiltották le, hogy a férfi gyermekpornográfiát osztott meg. Felületének fő sztárja jelenleg a republikánus-szupersztár Tucker Carlson, akinek laza kapcsolatát a tényekkel már korábbi munkaadója, a Fox News sem tolerálta. 

Elon Musk máshol is elkezdte finoman jelezni, mekkora hatalma van: szeptemberben állítólag arra utasította a mérnökeit, kapcsolják le a műholdhálózatot az oroszok által 2014 óta megszállt Krím partjainak a közelében. Ezzel a robbanóanyaggal megrakott ukrán víz alatti drónok a célpont felé haladva elvesztették a kommunikációt. A CNN által nyilvánosságra hozott részletek szerint az ukránok kérése ellenére Musk azért döntött így, mert attól tartott, hogy az oroszok nukleáris csapással válaszolnának egy krími akcióra. „Elon Musk kétségtelenül kiemelkedő személyiség. El kell ismerni. Azt hiszem, ezt az egész világ elismeri. Aktív, tehetséges üzletember” – mondta róla másnap az a Vlagyimir Putyin, akivel Musk még az ukrajnai háború kezdete után is többször tárgyalt.

A vita, amit az amerikai és az európai törvényhozás folytat az oligarchával, egyre komolyabban felveti a kérdést:

megengedhető-e, hogy magánkézben legyenek olyan, lényegében közszolgáltatásnak minősülő felületek, mint a Twitter/X?

A dilemmáról Jamie Susskind író-filozófus is beszélt lapunknak: ameddig a jóságos király kegyesen bánik a népével, addig fel se tűnik a túlhatalma, de amint egy bolond kerül a trónra, hirtelen zavaróvá kezd válni. Annak alapján, hogy egy Egyesült Államokban élő, az információi nagy részét szintén az internetről szerző milliárdoson múlik akár egy honvédő háború sikere, vagy a Hamász által elkövetett terrortámadás megítélése, vagy a védőoltásokat fejlesztő tudósok hitelessége, talán belátható: a legjobb az lenne, ha a királyságot köztársaságra cserélnénk.

A Musk-jelenség ismeretében annyira nem is meglepő, hogy a jelenlegi magyar vezetés épp’ óriási barátságba készül kerülni Muskkal. Szeptemberben az Orbán Viktort az X-en keresztül is lelkesen támogató Musk a Tesla austini nagyüzemében találkozott Novák Katalin köztársasági elnökkel, ahol a világ demográfiai válságáról beszélgettek és megegyeztek abban, hogy a civilizáció végét csak úgy lehet elkerülni, ha több gyerek születik. Ezt Musk biztosan komolyan gondolja, hiszen neki 11 gyereke van. Igaz, nem a házasság szent kötelékében neveli őket, ráadásul az egyik közülük transznemű, ami nemigen kompatibilis a NER-Magyarországgal. De erről biztosan nem esett szó a találkozón.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Bányai Kelemen Barna: Engem a szerelem vezérelt

A színész hat éve tagja a Katona József Színház társulatának, de sokfelé játszik, most épp a Radnótiban volt bemutatója. Az Ördög Tamással folytatott munkáról, a Tarnóczi Jakab-féle Extázisról és a Mohácsi testvérekről is beszéltünk vele, s persze szó esett a filmezésről is.