Emmanuel Macron Franciaország nevében bocsánatot kért a ruandai népírtás miatt

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. május 27.

Külpol

A francia elnök csütörtökön Kigaliban ismerte el országa szerepét a tragédiában.

Emmanuel Macron a héten a kapcsolatok helyreállításának szándékával utazott a kelet-afrikai országba, amely hosszú évek óta azzal vádolja Franciaországot, hogy bűnrészes a több mint 800 ezer ember – többségükben a tuszi nemzetiséghez tartozók – életét követelő 1994. évi atrocitásokban, írja az MTI.

A Ruandai Köztársaság fővárosának, Kigalinak a Gisozi nevű városrészében áll az az emlékmű, ahol a népirtás több mint 250 ezer áldozatának a maradványai nyugszanak. Macron itt tartott beszédében kijelentette, hogy Franciaországnak feladata van „a történtek kapcsán, és elismeri a szenvedés nagyságát, amelyet a népírtás okozott a ruandai népnek”. Emlékeztetett továbbá, hogy a nemzetközi közösség három „végtelen” hónapot hagyott eltelni anélkül, hogy reagált volna a népirtásra, amelyben a hutu többséghez tartozók mészárolták le a tuszi kisebbség tagjait és a mérsékelt hutukat.

Franciaország meg akarta ugyan akadályozni a regionális konfliktust, illetve polgárháborút az 1993. évi nemzetközi tárgyalásokon – mondta Macron –, de nem vett tudomást a megfigyelők figyelmeztetéseiről, nem szándékosan támogatva ezzel a népirtást hónapokkal később elkövetőket.

Macront, aki reményét fejezte ki, hogy új kezdet áll be a kapcsolatokban, Paul Kagamé ruandai elnök fogadta.  A két politikus közös sajtótájékoztatóján Macron bejelentette, rövidesen francia nagykövetet neveznek ki Kigaliba, ahol ez a poszt betöltetlen volt a két ország között a 2015 óta a népirtásan játszott francia szerep kapcsán kiéleződött feszültségek miatt. „Kapcsolataink rendezése e nélkül a szakasz nélkül nem indulhat el” – tette hozzá Macron. Paul Kagamé a sajtótájékoztatón „hatalmas bátorságról tanúskodó, a bocsánatkérésnél értékesebb cselekedetnek” nevezte Emmanuel Macronnak a népirtás emlékművénél mondott szavait. „Beszéde maga volt az igazság” – fogalmazott a ruandai vezető.

Nem sokkal ezt megelőzően egy francia történészekből álló bizottság is arra a következtetésre jutott, hogy Franciaországnak súlyos felelőssége volt a népirtásban. Bár a történészek megállapították, hogy Párizs nem vett tudomást a népirtás előkészületeiről, hozzátették, hogy nincs bizonyíték Franciaország bűnrészességére magukban a gyilkosságokban.

2010-ben Nicolas Sarkozy akkori francia elnök járt Ruandában, első francia államfőként a népirtás óta, és beismerte a francia hatóságok „súlyos hibáit és egyfajta vakságát”, amelyeknek „drámai következményei” lettek. Macron, aki hivatalba lépése óta most először látogatott a kelet-afrikai országba, csütörtökön érkezett Ruandába, és onnan pénteken a Dél-afrikai Köztársaságba utazik tovább, ahol a koronavírus-világjárványról és a vakcinagyártásról tárgyal az afrikai kontinensen.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

                                          

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.