Fehérorosz-válság: Prataszevics szülei az EU és az USA közbenjárását kérik, Litvánia megerősíti a határát

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. május 27.

Külpol

Valamint a G7-országok és az EU is elítéli a minszki vezetést.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok közbenjárását kérték fiuk kiszabadítása érdekében a fehérorosz ellenzéki újságíró, Raman Prataszevics szülei a Fehérorosz Ház alapítvány varsói székhelyén rendezett sajtóértekezleten csütörtökön, az MTI beszámolója szerint.

„Raman anyjaként fordulok önökhöz, azt akarom, hogy hallják meg kiáltásomat, lelkem kiáltását, hogy értsék meg mennyire érint bennünket ez az abszurd helyzet” – jelentette ki Natalja Prataszevics.

Fiát, a NEXTA Telegram-csatorna volt főszerkesztőjét a fehérorosz hatóságok vasárnap vették őrizetbe, miután pokolgépes fenyegetésre hivatkozva minszki leszállásra szólították fel a Ryanair légitársaság Athénból Vilniusba tartó járatát. Natalja Prataszevics azt kérte az újságíróktól: segítsenek fia kiszabadításában, terjesszék kérését világszerte, továbbítsák az Európai Unió és az Egyesült Államok vezető politikusainak. Aláhúzta: Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök rezsimje számos megtorlást alkalmaz a békésen tüntető lakosság ellen. Raman pedig - mint fogalmazott – a NEXTA közvetítésével csak tájékoztatta az egész világot a fejleményekről, és csak azért tette ezt, mert jót akart Fehéroroszországnak. Ezzel arra a hétfőn a fehérorosz médiában közzétett felvételre utalt, amelyben Raman Prataszevics beismeri, hogy részt vett „szélsőséges” tevékenységben. A nő hangsúlyozta: fia nem szólított fel tömeges zavargásokra, nem mondta, hogy hadsereget kell vezényelni Fehéroroszország ellen. Megismételte meggyőződését, hogy fiát a letartóztatás után bántalmazták, eltörték az orrát, arcát pedig a videofelvétel előtt sminkelték, hogy ne látszódjanak rajta verésnyomok.

Az ellenzéki blogger apja, Dzmitri Prataszevics elmondta: nem tudnak meggyőződni fiuk egészségi állapotáról, féltik az életét, miközben azt sem tudják, a hatóságok hol tartják fogva. Nem értesültek barátnője, Szofija Szapega sorsáról sem. Az apa azt is közölte, hogy feleségével fenyegetéseket kapnak fiuk letartóztatása óta. A házaspár, féltve biztonságát, a tavalyi fehérorosz elnökválasztás idején távozott Fehéroroszországból Lengyelországba.

A sajtóértekezleten felszólalt Sztepan Pucila, a NEXTA alapítója is, aki szerint Prataszevicsot feltehetőleg kínozzák, és gyógyszereket adnak be neki. „Csak a szankciók menthetnek meg további életeket Fehéroroszországban” - jelentette ki Pucila. Az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács hétfőn a kikényszerített leszállás miatt Minszk elleni szankciókról döntött, a többi között arról, hogy a fehérorosz légitársaságokra vonatkozó fel- és leszállási tilalmat javasol bevezetésre az uniós térségben. Szintén csütörtöki hír volt, hogy a Proton Technologies AG nevű svájci, adatvédelemre szakosodott e-mailszolgáltató közzétette, a bombafenyegetést, amelyre hivatkozva a fehérorosz légiirányítás minszki leszállásra kényszerítette a Ryanair légitársaság járatát, fedélzetén a később őrizetbe vett Raman Prataszevics ellenzéki újságíróval, már a gép eltérítése után küldték.

Mindeközben a világ hét legfejlettebb ipari országának (G7) külügyminiszterei és Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön közös állásfoglalásukban elítélték és példátlannak nevezték, hogy a belorusz hatóságok egy független újságírót Raman Prataszevicset és barátnőjét letartóztatták, miután minszki leszállásra kikényszerítették Ryanair repülőgépét. Vilniusban pedig Agne Bilotaite litván belügyminiszter jelentette be, hogy országa úgy döntött, Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök legutóbbi beszéde után megerősíti a fehérorosz határszakasza védelmét, amely egyben az illegális migráció és az árucsempészet ellen is jobban fogja védeni a balti országot. Litvániának csaknem 680 kilométer hosszú közös határa van Fehéroroszországgal, ami egyben az Európai Unió külső határa is. Ennek eddig mindössze 38 százalékát fedték le megfigyelőeszközökkel. A bejelentés szerint a fennmaradó határszakaszok védelmét a következő két évben fogják tökéletesíteni. Erre 38 millió eurót (13 milliárd forint) szánnak.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

                                          

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.