Külpol

A Putyin-barát oligarchák nem hajlandók csak úgy lenyelni, hogy feketelistára rakták őket Európában. Többen is keményen lobbiznak. Az a kérdés, hogy mennyire hatékonyan.

A német szélsőjobb rákapott a vér ízére: idén már több mint kétszáz támadás ért menekülteket. Bár a többség még a menedékkérők pártján van, de sokan mondják, hogy jobb lenne, ha nem jönnének már.

A bűnelkövetők olykor szívesebben tetszelegnek messianisztikus szerepben, mintsem beismernék: dehogy Allah harcosai, hanem pitiáner bűnözők.

Tunéziában a szúszai turistacentrum elleni véres támadás után a kormány rendkívüli állapotot hirdetett, s a líbiai határon homokfal- és árokrendszer kiépítését tervezi. Ám az ellenség már a kapukon belül van.

A görög krízis elfeledtette Európával, hogy a kontinens délnyugati szegletén sincs minden rendben a gazdasággal, az euróval és a társadalmakkal sem – Spanyolország a példa rá.

Az univerzális szlovén megmondóembert, a posztlacaniánus elmélet egyik legjelentősebb képviselőjét telefonon értük utol, hogy a görög válságról, az EU belügyeiről, a válogatós brazil örömlányokról és a sztárfilozófusok közti ellenségeskedésekről beszélgessünk.

Putyin, Orbán, Nazarbajev és a többiek mindig megtalálják a maguk német szövetségesét – sokszor még fizetniük se kell érte. Megnéztük, mi vesz rá prominens német politikusokat arra, hogy autokraták védelmére keljenek.

Az oroszokat leginkább a birodalmi mentalitás jellemzi, a kényelemnél sokkal többre tartják azt, ha megkapják, ami nekik jár. Putyin után vagy egy új, másik Putyinra kell számítanunk, vagy valaminő átmeneti, alkoholgőzös korszakra – és utána a következő Putyinra. Az Európai Unió építménye pedig nemhogy félkész állapotban van, de még a tervei sincsenek készen.

Peking résen van, Moszkva inkább kivár, de mit akar Amerika? A tálibokkal vagy nélkülük folytatódik Afganisztán története?

Mi történik a diktátorok összelopott pénzével, miután megbuktak? Megtarthatják? Visszakerül a jogos tulajdonosukhoz? Vagy valaki más lenyúlja? Ennek néztünk utána friss nemzetközi példák alapján.

Ha Ciprasz görög kormányfő arra számított, hogy a „nem” szavazatok nagy többsége előtt meghajol majd az unió, és hozomra belemegy a görög államadósság legalább részleges leírásába, csalódnia kellett. Már rég nemcsak pénzről, hanem politikáról beszélünk: többek között Angela Merkel német kancellár politikai túléléséről.

„Ha nincs helye egy zsidó államnak a Közel-Keleten, akkor senki másnak sincs, aki valamiben is különbözik az araboktól.”

Az univerzális szlovén megmondóember levegővétel nélkül kiabálta bele válaszait a telefonba, amikor a görög válságról, az EU jövőjéről, a brazil örömlányokról és Orbán Viktorról kérdeztük. A fergeteges interjú egyik részletét ajánljuk.

Akár kétszázezer menekültet is visszaküldhetnek Magyarországra a nyugat-európai hatóságok – riogatott nemrég Kósa Lajos, s a kormány is ezzel indokolta, hogy kilép a menekültek ellátásáról szóló uniós egyezményből. A kormány végül nem lépett ki, és Kósa Lajos sem mondta el a teljes igazságot.