Kiegyeztek

Az Európai Bizottság több mint egy évvel a benyújtás után elfogadta Lengyelország helyreállítási tervét. A lengyel kormány a bírói függetlenséget erősítő reformokat ígér, de az alku kritikusai szerint csak a jelenlegi rendszer kozmetikázásáról van szó.

Június 1-jén az Európai Bizottság jóváhagyta Lengyelország több mint egy évvel korábban, 2021. május 3-án benyújtott helyreállítási és ellenálló képességi tervét. Ha a pozitív bizottsági értékelés után az uniós tagállamok kormányait reprezentáló Tanács is rábólint a lengyel tervre, akkor Lengyelország előtt is megnyílhatnak a koronavírus-járvány gazdasági hatásait enyhíteni hivatott Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz euró milliárdjai. A Tanács a döntést akár már ezen a pénteken meghozhatja, a gazdasági és pénzügyminiszterek június 17-i találkozójának napirendjén legalábbis szerepel a lengyel terv. Ha a miniszterek rábólintanak, a 27 uniós tagállamból már csak Hollandiának és Magyarországnak nem lesz elfogadott helyreállítási terve. A magyar kormány a korrupcióellenes garanciákról vitatkozgat a Bizottsággal több mint egy éve, a hollandok pedig még nem is adtak be semmit.

Lengyelország a helyreállítási alap legnagyobb kedvezményezettjei közé tartozik, 2026 végéig 23,9 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra és 11,5 milliárd euró kedvezményes hitelre jogosult. Ám a terv elfogadása sem jelenti automatikusan a kifizetések megindulását. Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke azzal próbálta nyugtatni a jóváhagyó döntés számos Bizottságon belüli és kívüli kritikusát, hogy a lengyel kormánynak a bírói függetlenséggel kapcsolatos „mérföldköveket” (feltételeket) kell teljesítenie még az első eurócent megérkezése előtt.

 

Jutalmul, amit mások

büntetésül

Az elfogadott és nyilvánosságra hozott terv valóban tartalmazza, hogy Lengyelországnak reformokat kell végrehajtania az első kifizetési kérelem benyújtása előtt. A helyreállítási alapból főszabály szerint 13 százaléknyi előleget kaphatnának a tagállamok, de mivel a múlt év végén nem volt jóváhagyott terve, Lengyelország e lehetőségről lecsúszott, így csak az ún. mérföldkövek teljesítésével párhuzamosan számíthat pénzre. Az első körben teljesítendő feltételek többsége a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájára és a bírók elleni fegyelmi eljárásokra vonatkozik.

A fegyelmi kamarát egy 2017 végén elfogadott törvénymódosítással hozták létre, és a kormánykritikus bírók politikai üldözésére szolgáló legfőbb eszköznek tartják Lengyelországban. A kamara 11 tagját az országos bírói tanács (OBT) jelölte, de csak azután, hogy a kormánypárti többség újraszabályozta az OBT tagjainak megválasztását. A testületbe kerülő bírókat immár nem a bírók választják maguk közül, hanem a lengyel parlament alsóháza, a Szejm. Ez a politikailag elfoglalt testület választhatta ki azután, kik kapjanak helyet a fegyelmi kamarában, amely nemcsak a fegyelmi ügyek elbírálásának legfelsőbb fóruma, hanem dönthet a bírók mentelmi jogának felfüggesztéséről, esetleges letartóztatásuk megengedhetőségéről is.