Engedett a Bizottság, megnyílhat a lengyel helyreállítási alap

Kiegyeztek

Külpol

Az Európai Bizottság több mint egy évvel a benyújtás után elfogadta Lengyelország helyreállítási tervét. A lengyel kormány a bírói függetlenséget erősítő reformokat ígér, de az alku kritikusai szerint csak a jelenlegi rendszer kozmetikázásáról van szó.

Június 1-jén az Európai Bizottság jóváhagyta Lengyelország több mint egy évvel korábban, 2021. május 3-án benyújtott helyreállítási és ellenálló képességi tervét. Ha a pozitív bizottsági értékelés után az uniós tagállamok kormányait reprezentáló Tanács is rábólint a lengyel tervre, akkor Lengyelország előtt is megnyílhatnak a koronavírus-járvány gazdasági hatásait enyhíteni hivatott Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz euró milliárdjai. A Tanács a döntést akár már ezen a pénteken meghozhatja, a gazdasági és pénzügyminiszterek június 17-i találkozójának napirendjén legalábbis szerepel a lengyel terv. Ha a miniszterek rábólintanak, a 27 uniós tagállamból már csak Hollandiának és Magyarországnak nem lesz elfogadott helyreállítási terve. A magyar kormány a korrupcióellenes garanciákról vitatkozgat a Bizottsággal több mint egy éve, a hollandok pedig még nem is adtak be semmit.

Lengyelország a helyreállítási alap legnagyobb kedvezményezettjei közé tartozik, 2026 végéig 23,9 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra és 11,5 milliárd euró kedvezményes hitelre jogosult. Ám a terv elfogadása sem jelenti automatikusan a kifizetések megindulását. Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke azzal próbálta nyugtatni a jóváhagyó döntés számos Bizottságon belüli és kívüli kritikusát, hogy a lengyel kormánynak a bírói függetlenséggel kapcsolatos „mérföldköveket” (feltételeket) kell teljesítenie még az első eurócent megérkezése előtt.

 

Jutalmul, amit mások

büntetésül

Az elfogadott és nyilvánosságra hozott terv valóban tartalmazza, hogy Lengyelországnak reformokat kell végrehajtania az első kifizetési kérelem benyújtása előtt. A helyreállítási alapból főszabály szerint 13 százaléknyi előleget kaphatnának a tagállamok, de mivel a múlt év végén nem volt jóváhagyott terve, Lengyelország e lehetőségről lecsúszott, így csak az ún. mérföldkövek teljesítésével párhuzamosan számíthat pénzre. Az első körben teljesítendő feltételek többsége a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájára és a bírók elleni fegyelmi eljárásokra vonatkozik.

A fegyelmi kamarát egy 2017 végén elfogadott törvénymódosítással hozták létre, és a kormánykritikus bírók politikai üldözésére szolgáló legfőbb eszköznek tartják Lengyelországban. A kamara 11 tagját az országos bírói tanács (OBT) jelölte, de csak azután, hogy a kormánypárti többség újraszabályozta az OBT tagjainak megválasztását. A testületbe kerülő bírókat immár nem a bírók választják maguk közül, hanem a lengyel parlament alsóháza, a Szejm. Ez a politikailag elfoglalt testület választhatta ki azután, kik kapjanak helyet a fegyelmi kamarában, amely nemcsak a fegyelmi ügyek elbírálásának legfelsőbb fóruma, hanem dönthet a bírók mentelmi jogának felfüggesztéséről, esetleges letartóztatásuk megengedhetőségéről is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.