Trumpba vetett remények

Kijátszanák a kártyát

Külpol

A 2025-ös kilátásokkal kapcsolatos hazai kormányzati hurráoptimizmust az új Trump-adminisztrációval kapcsolatos remények is táplálják. Kevéssé érteni, milyen alapon.

Az, hogy Donald Trump január 20-án ismét elfoglalhatja az Egyesült Államok elnöki székét, lelkesedéssel és optimizmussal töltötte el a Fidesz-vezérkart. Amikor legutóbb írtunk a Trump gazdaságpolitikájával kapcsolatos, alighanem hamis magyar várakozásokról (lásd: Mindent a 25-re, Magyar Narancs, 2024. november 25.), főleg a magyar gazdasági kilátásokat érintő kockázatokat tudtunk sorolni – már amennyiben megvalósulnak a leendő elnök által beígért elképzelések. Az azóta eltelt idő igazolta az aggodalmakat: Trump komolyan gondolja az agresszív vámpolitikát (amit valószínűleg hamis gazdaságtörténeti példákkal próbál alátámasztani). Mi több, sovén politikai célok érdekében nem habozna bevetni a vámfegyvert az ország NATO-szövetségesei (Kanada vagy Dánia) ellen sem, és természetesen nem kímélné régi ellenségét, az Orbán-kormányzat szoros stratégiai szövetségesét, Kínát sem. A globalizálódó vámháború egyik vesztese éppen az Európai Unió, azon belül elsősorban Németország lenne, s mindennek a továbbgyűrűző hatásai ökölcsapással felérő sokkot okoznának a magyar gazdaságnak is. A dollár erősödése, a magyar állampapírok már csak emiatt is növekvő hozamkörnyezete pedig a magyar államháztartás finanszírozását, az államadósság kezelését nehezítené meg. A magasabb vámok miatt megugró infláció könnyen globalizálódik, és a forint megállíthatatlan romlásával együtt még súlyosabbá váló inflációs környezet aligha tenné lehetővé a gazdaság erősödését segítő kamatcsökkentést.

Akkor végül is mi végre a lelkesedés – miért beszél arról Nagy Márton, az újdonsült gazdasági csúcsminiszter, hogy az Orbán-kormány kész kijátszani a „Trump-kártyát”?

Vágyak

Az amerikai–magyar gazdasági kapcsolatokban rejlő „kiaknázatlan lehetőségek”, amelyeket Nagy miniszter is emlegetett, régóta ott figyelnek a gazdasági kilátásainkról szóló kormányzati fejtegetésekben – csak éppen nem világos, hogy ezek elmélyülését miért és hogyan segítené az új elnökkel fennálló állítólagos ideológiai rokonság, a Trump és Orbán Viktor közötti „legendásan” jó viszony, vagy akár csak a Trump-stáb némely tagjának NER-es kapcsolatai. Az amerikai vállalati, valamint a pénzügyi, befektetői szféra korántsem áll Trumpék befolyása alatt, mi több, üzleti viselkedésüket aligha determinálja politikai-világnézeti rokonszenv (már ha van egyáltalán).

 
Figyelj, Elon! Jól mondod, főnök!
Fotó: Facebook 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.