Mecsetet támadott Izrael, mert alagút van alatta

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. október 22.

Külpol

Kanada szerint is a Hamász rakétája pusztított a gázai kórházban.

Vasárnap hajnalban az izraeli hadsereg lőtte a ciszjordániai Dzsenín menekülttáborában lévő al-Anszar mecsetet.

A CNN beszámolója szerint az Izraeli Védelmi Erők szóvivője közölte, azért támadták a mecsetet, hogy meghiúsítsanak egy újabb terrortámadást, amelyet onnan, az al-Anszar mecsetből nyíló földalatti parancsnoki központból vezéreltek.

Az izraeliek egy korábbi művelet idején fedezték fel, hogy a mecset alatt alagútrendszer húzódik, amit a palesztinok katonai célra használnak.

A palesztin Vörös Félhold szervezet szerint az izraeli támadásban egy ember meghalt és többen megsérültek. 

A kanadai védelmi minisztérium is arra a megállapításra jutott nyílt forrású és titkos jelentéseket elemezve, hogy „nagyfokú bizonyossággal” kijelenthető, nem izraeli támadás pusztított a gázai Al-Ahli kórházban október 17-én. Valószínűbb, hogy egy Gázából kilőtt, tehát a Hamász által indított, de meghibásodott és eltévedt rakéta okozta több száz ember pusztulását a baptisták által fenntartott egészségügyi intézményben.

A Telex emlékeztet, korábban a Hamász az izraeli hadsereget tette felelőssé a történtekért, Izrael állította, hogy nem támadta a kórházat, hanem egy Gázából kilőtt rakéta tévesztett célt. Ezt a verziót támasztotta alá az Egyesült Államok mellett a francia hírszerzés is, most pedig a kanadai.

hvg.hu cikke szerint a délszláv háború idején használt tüzérségi eszközök nyoma alapján könnyen meg lehetett állapítani, honnan jött a lövedék. Később, a rakéták elterjedésével ez nehezebbé vált, de nem lehetetlen.

A gázai esetről készült videókon az látszik, hogy a Gázai övezet fölött egy onnan felemelkedő fényes test villan, aztán irányt változtat, és a talajszinten látni két robbanást. Ez alapján állítják azt, hogy a pályájáról letérő, szétesett rakéta okozott tüzet. A kórház udvarán látott krátert nem robbanás, hanem egy tárgy becsapódása okozta. A Guardian, a CNN és a BBC által megkérdezett szakértők azt valószínűsítik, hogy a lezuhant rakéta üzemanyaga rombolt és okozott tüzet. Erre következtetnek abból is, hogy a kráter közelében lévő autók nem felrobbantak, hanem kiégtek.

A hvg.hu arról számolt be, hogy a szíriai állami hírügynökség szerint vasárnap hajnali fél hatkor az izraeli hadsereg légitámadást hajtott végre a Földközi-tenger felől Damaszkusz és Aleppó repülőterei ellen. A damaszkuszi repülőtér egy dolgozója meghalt, egy pedig megsebesült. A két repülőtér nem működi, a légiforgalmat Latakia városba irányítják át.

A támadás hírét az izraeli hadsereg nem kommentálta.

 

Az október 7-én a Hamász támadásával elkezdődött háború vasárnap reggeli fejleménye a kölcsönös támadásokon túl, hogy az Izraeli Védelmi Erők bejelentettek egy kitelepítési tervet, amely Izraelnek a libanoni határ melletti területein élő közösségekre vonatkozik. Az érintett területek neve: Snir, Dan, Beit Hillel, She'ar Yashuv, Hagoshrim, Liman, Matzuva, Eylon, Goren, Gornot HaGalil, Even Menachem, Sasa, Tziv'on és Ramot Naftali.

Péntekig mintegy 123 ezer civilt telepítettek ki az otthonából Észak- és Dél-Izraelben.

Még szombaton, éjjel egy kisebb bomba robbant Izrael ciprusi, nicosiai nagykövetségének épületénél. A robbanásban senki nem sebesült meg, kár nem keletkezett.

A tűzszerészek a helyszínen lévő kis fémtárgyban kis mennyiségű pirotechnikai anyagra bukkantak.

A ciprusi rendőrség az ügyben négy, szíriai állampolgárságú embert őrizetbe vett. A tájékoztatás szerint a négy, 17 és 21 év közötti gyanúsítottnál – akiket a nyomozás idejére őrizetben tartanak – két kés mellett egy kalapácsot találtak. Ketten a robbanás helyszínétől nem messze sétáltak, másik két társuk pedig a közeli utcában parkoló gépkocsiban ült.

A közösségi médiára felkerült képeken látható, hogy az épületet kordonnal vették körül.

A hatóságok nem közölték, az ügy összefüggésben lehet-e az izraeli–palesztin konfliktussal, melynek nyomán az Európai Unió országaiban fokozott biztonsági intézkedéseket rendeltek el.

 

 

Címlapképünk pénteken készült Askelón izraeli város felett, a Gázai övezettől északra, Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet rakétái látszanak rajta. MTI/AP/Avi Roccah

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Miénk itt a vér

  • - turcsányi -

A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.

Megszemélyesített dokumentumok  

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Építő játék

  • Kiss Annamária

Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.

„Megeszi a kígyót”

Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.

Halk, mély morgás

Szentesen két bulltípusú kutya kijutott az utcára, halálra mart egy férfit és örök életére megnyomorított egy nőt. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a gazdára, akinek fogalma sem volt arról, mire képesek a házőrzői, és milyen nevelésre lett volna szükségük.

 

Hídpénz

„Az önkormányzat egy olyan fejlesztést kíván megvalósítani, hogy a Szárhegyet és a Vár­hegyet összekötnénk egy függőhíddal."

Az arany csillogása

Emlékszik még bárki is arra, hogy mikor volt az a „vizes” világbajnokság Budapesten, amikor a toronyugráshoz a Dunába húztak fel egy ménkű nagy tornyot, hogy az majd milyen jól fog mutatni a világmindenség összes televíziós készülékén?

Csak a szégyen

Egy héttel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítja.

Feltétlenül, de nem mindenképpen

A németek sohasem fogják megbocsátani a zsidóknak Auschwitzot – hangzik egy ismert, vitatott eredetű bon mot. Mint sok más általánosításban, ebben is lehetett igazság, amíg maguk a tettesek és a nácikkal együttműködők értelmezték úgy bűneiket, hogy a végén valahogy mégis a zsidók legyenek a hibásak. Gyermekeik és unokáik azonban már elfojtás vagy kivetítés nélkül tekinthettek a népirtásra, és vonhatták kérdőre felmenőiket.

Szerelem és politika

„Ötvenegy éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Tánczos Gábor, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, a Győrffy kollégium volt tagja, ismert publicista. A pedagógián kívül behatóan foglalkozott a NÉKOSZ történetével és a romániai magyar kultúrával.”

 

Előrehozott 2026

Olyan intenzitással történnek az események a magyar belpolitikában az utóbbi hónapokban, hogy immár komolyan felvethető: Orbán rendszerét akár a 2026-os általános választások előtt is le lehet váltani. Ideje hát gondolkodni ilyen forgatókönyveken is.