Mecsetet támadott Izrael, mert alagút van alatta

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. október 22.

Külpol

Kanada szerint is a Hamász rakétája pusztított a gázai kórházban.

Vasárnap hajnalban az izraeli hadsereg lőtte a ciszjordániai Dzsenín menekülttáborában lévő al-Anszar mecsetet.

A CNN beszámolója szerint az Izraeli Védelmi Erők szóvivője közölte, azért támadták a mecsetet, hogy meghiúsítsanak egy újabb terrortámadást, amelyet onnan, az al-Anszar mecsetből nyíló földalatti parancsnoki központból vezéreltek.

Az izraeliek egy korábbi művelet idején fedezték fel, hogy a mecset alatt alagútrendszer húzódik, amit a palesztinok katonai célra használnak.

A palesztin Vörös Félhold szervezet szerint az izraeli támadásban egy ember meghalt és többen megsérültek. 

A kanadai védelmi minisztérium is arra a megállapításra jutott nyílt forrású és titkos jelentéseket elemezve, hogy „nagyfokú bizonyossággal” kijelenthető, nem izraeli támadás pusztított a gázai Al-Ahli kórházban október 17-én. Valószínűbb, hogy egy Gázából kilőtt, tehát a Hamász által indított, de meghibásodott és eltévedt rakéta okozta több száz ember pusztulását a baptisták által fenntartott egészségügyi intézményben.

A Telex emlékeztet, korábban a Hamász az izraeli hadsereget tette felelőssé a történtekért, Izrael állította, hogy nem támadta a kórházat, hanem egy Gázából kilőtt rakéta tévesztett célt. Ezt a verziót támasztotta alá az Egyesült Államok mellett a francia hírszerzés is, most pedig a kanadai.

hvg.hu cikke szerint a délszláv háború idején használt tüzérségi eszközök nyoma alapján könnyen meg lehetett állapítani, honnan jött a lövedék. Később, a rakéták elterjedésével ez nehezebbé vált, de nem lehetetlen.

A gázai esetről készült videókon az látszik, hogy a Gázai övezet fölött egy onnan felemelkedő fényes test villan, aztán irányt változtat, és a talajszinten látni két robbanást. Ez alapján állítják azt, hogy a pályájáról letérő, szétesett rakéta okozott tüzet. A kórház udvarán látott krátert nem robbanás, hanem egy tárgy becsapódása okozta. A Guardian, a CNN és a BBC által megkérdezett szakértők azt valószínűsítik, hogy a lezuhant rakéta üzemanyaga rombolt és okozott tüzet. Erre következtetnek abból is, hogy a kráter közelében lévő autók nem felrobbantak, hanem kiégtek.

A hvg.hu arról számolt be, hogy a szíriai állami hírügynökség szerint vasárnap hajnali fél hatkor az izraeli hadsereg légitámadást hajtott végre a Földközi-tenger felől Damaszkusz és Aleppó repülőterei ellen. A damaszkuszi repülőtér egy dolgozója meghalt, egy pedig megsebesült. A két repülőtér nem működi, a légiforgalmat Latakia városba irányítják át.

A támadás hírét az izraeli hadsereg nem kommentálta.

 

Az október 7-én a Hamász támadásával elkezdődött háború vasárnap reggeli fejleménye a kölcsönös támadásokon túl, hogy az Izraeli Védelmi Erők bejelentettek egy kitelepítési tervet, amely Izraelnek a libanoni határ melletti területein élő közösségekre vonatkozik. Az érintett területek neve: Snir, Dan, Beit Hillel, She'ar Yashuv, Hagoshrim, Liman, Matzuva, Eylon, Goren, Gornot HaGalil, Even Menachem, Sasa, Tziv'on és Ramot Naftali.

Péntekig mintegy 123 ezer civilt telepítettek ki az otthonából Észak- és Dél-Izraelben.

Még szombaton, éjjel egy kisebb bomba robbant Izrael ciprusi, nicosiai nagykövetségének épületénél. A robbanásban senki nem sebesült meg, kár nem keletkezett.

A tűzszerészek a helyszínen lévő kis fémtárgyban kis mennyiségű pirotechnikai anyagra bukkantak.

A ciprusi rendőrség az ügyben négy, szíriai állampolgárságú embert őrizetbe vett. A tájékoztatás szerint a négy, 17 és 21 év közötti gyanúsítottnál – akiket a nyomozás idejére őrizetben tartanak – két kés mellett egy kalapácsot találtak. Ketten a robbanás helyszínétől nem messze sétáltak, másik két társuk pedig a közeli utcában parkoló gépkocsiban ült.

A közösségi médiára felkerült képeken látható, hogy az épületet kordonnal vették körül.

A hatóságok nem közölték, az ügy összefüggésben lehet-e az izraeli–palesztin konfliktussal, melynek nyomán az Európai Unió országaiban fokozott biztonsági intézkedéseket rendeltek el.

 

 

Címlapképünk pénteken készült Askelón izraeli város felett, a Gázai övezettől északra, Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet rakétái látszanak rajta. MTI/AP/Avi Roccah

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.