Az Európai Unió Tanácsa május 17-én döntötte el, hogy megtilt minden műsorszórási tevékenységet az orosz RIA Novosztyinak, az Izvesztyia Médiainformációs Központnak és a Rosszijszkaja Gazetának. Ez a tilalom június 25-én, kedden lépett hatályba.
Az orosz állam erre válaszul szintén keddtől 81 európai hírszolgáltatónak, a magyar 444.hu mellett a német Der Spiegelnek, a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, a spanyol El País-nak, az olasz La Stampának, a La Reppublicának, a francia Le Monde-nak és a Liberationnak, valamint a brüsszeli Politicónak, és az EUobservernek tiltotta meg ugyanígy az oroszországi szolgáltatást.
Az Oroszországi Föderáció külügyminisztériuma arra hivatkozott, hogy ezek az újságok „rendszeresen terjesztenek hamis információkat a különleges katonai művelet menetéről”.
A TASZSZ hírügynökség azt közölte, hogy a 81 európai hírszolgáltató működésének oroszországi tilalmát akkor oldja föl Oroszország, ha az Unió sem blokkolja az orosz híroldalakat.
Ezt a válaszszankciót szerette volna közös nyilatkozatban elítélni az Európai Unió, kiállva a neves európai lapok mellett. A magyar kormány vétója azonban ezt megakadályozta – írja az Euronews.
Végül Josep Borell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő adott ki nyilatkozatot az ügyben. Azt íta, az orosz hatóságok megalapozatlanul döntöttek a 81 médium ügyében, korlátozzák a hozzáférést a szabad és független információhoz, és kiterjesztik a már így is meglévő médiacenzúrát Oroszországban.
Borell a 81 médiumról azt mondta, a nemzetközileg elfogadott újságírói normák alapján működnek, tényszerű információkat adnak, az orosz embereknek is, többek között Oroszország jogellenes háborújáról Ukrajnával szemben. Az EU-ban korlátozott orosz médiumok ezzel szemben – közölte Borell – orosz hatósági ellenőrzéssel működő dezinformációs és propagandaorgánumok.
