Állásfoglalást fogadott el az Európai Parlament a jogállam helyzetéről Magyarországon, ez a hetes cikk szerinti eljárás folytatása, kötelező ereje nincs, csak politikai jelentősége – írja a 24.hu.
A dokumentumra 399-en szavaztak igennel, 117-en nemmel.
Arra jut ez az állásfoglalás, hogy Magyarországon a jogállam helyzete riasztó, bizonyos területeken javulást, máshol romlást említ. Az ügyészek munkáján érződik a politikai befolyásoltság, és a bíró tanács tagjai is nyomást tapasztalnak. A szöveg elítéli a szuverenitási törvényt, és jónak tartja, hogy emiatt is kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen. Kétséges a dokumentum megfogalmazói szerint, hogy Magyarország képes lesz ellátni az Európai Unió soros elnöki tisztségével járó feladatokat.
Az állásfoglalás arra kéri a bizottságot, találja meg a módját annak, hogy az uniós források eljussanak Magyarországon a végfelhasználókhoz, akár a kormányt megkerülve.
A szöveghez benyújtott módosító indítványokat is elfogadta az Európai Parlament. Ezekből kettőt Donáth Anna, a Momentum képviselője jegyez. Az indítványok arra kérik az Európai Bizottságot, hogy a Varga Judit-hangfelvétel miatt ismét blokkolja a kohéziós pénzek kifizetését, függessze fel a szuverenitási törvényt, és tegyen többet annak érdekében, hogy Magyarország csatlakozzon az európai ügyészséghez.
A hvg.hu arról ír, hogy három ügyben indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben az Európai Bizottság.
Az egyik eljárás Magyarország mellett Spanyolországot is érinti. A bizottság az autópálya-koncessziót kifogásolja, és két hónapot ad arra, hogy az érveire az országok válaszoljanak.
A másik ügy menekültjoggal kapcsolatos: a magyar kormány nem reagált az Európai Bíróság ítéletére, amely szerint Magyarország megsértette az irányelvet, amely a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szól. Nem tette lehetővé, hogy harmadik országok állampolgárai, illetve hontalanok valóban hozzáférhessenek nemzetközi védelmi eljáráshoz.
A kormány reakciójától függően a bizottság ismét dönt. Adott esetben visszautalhatja az ügyet a bíróságra, azzal a javaslattal, hogy ott szabjanak ki pénzbeni szankciót.
A harmadik ügy szintén egy bírósági ítélettel függ össze. A magyar felsőoktatási törvény módosítása ellehetetlenítette a CEU működését, és – mint a bíróság megállapította – uniós jogot is sért. A magyar állam a határozatra úgy reagált, hogy 2021-ben módosította a törvényt, ezzel részben felelt csak meg az ítéletnek, mert – a bizottság szerint – továbbra is sérti az Általános Szolgáltatáskereskedelmi Egyezményt és az EU Alapjogi Chartáját. Ha a kormány két hónap alatt nem reagál megfelelően, ez ügyben megint per indul, amelynek pénzbüntetés lehet a vége.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ a három új eljárásról azt írja, Brüsszel már megint kettős mércét alkalmaz Magyarország kárára,„mondvacsinált okokra hivatkozva kötelezettségszegési eljárást indított a legmagasabb követelményrendszernek megfelelő autópálya koncesszió kapcsán, amelyet hasonló tartalmú beruházásoknál számos más tagállamnak engedélyezett”. A másik két ügyre nem reagál a központ.
