„Magyarország nem fogja megváltoztatni a határvédelem rendjét, és nem fog beengedni senkit” – mondta év végi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor. A miniszterelnök az Alkotmánybíróság (AB) december 7-i keltezésű (december 10-én ismertetett) határozatára hivatkozott; az ő értelmezésében az AB világossá tette, hogy „mindegy, mit döntött az Európai Unió Bírósága (EUB), Magyarországnak meg kell védenie a határait”.
Az EUB 2020 decemberében mondta ki, hogy a magyar határigazgatási és menekültügyi rendszer több eleme sérti az uniós jogot. Az ítélet legfontosabb pontja az uniós joggal ellentétesnek találta azt a szabályt, amely lehetővé teszi, hogy a rendőrség bármiféle formális eljárás nélkül a magyar–szerb határon felhúzott kerítés túloldalára kísérje az ország területén elfogott, jogcím nélkül tartózkodó külföldieket, köztük a potenciális menedékkérőket. Az államhatárról szóló törvény módosítása 2016 júliusától még csak a határtól számított 8 kilométeres sávon belülről engedte meg az ilyen „átkísérést”, 2017 tavaszán viszont eltörölték ezt a korlátozást, s azóta azokat is gond nélkül Szerbiába vihetik a rendőrök, akik nem is onnan érkeztek Magyarországra.
Varga Judit igazságügyi miniszter az EUB döntése után fordult az Alkotmánybírósághoz, azt kérve a testülettől, hogy absztrakt alkotmányértelmezés keretében vizsgálja meg az ítélet végrehajthatóságát. Varga érvelése szerint, ha a kormány megpróbálna megfelelni az uniós jognak és megszüntetné az átkíséréseket, az azt eredményezné, hogy az elutasított menedékkérők is hosszabb ideig az ország területén maradnának, „de facto az ország népességének részévé válnának”, ami sértené Magyarország „alkotmányos önazonosságát”. A Varga indítványában ismertetett adatok alapján egyébként 2016-tól 2021 februárjáig összesen közel 72 ezer esetben alkalmazta a rendőrség az átkísérési szabályt, de ebben a számban valószínűleg benne vannak azok is, akiket már a határátlépés közben „feltartóztattak”.
Bár a Magyar Helsinki Bizottság úgy értelmezte az AB decemberi határozatát, hogy azzal „nem adta meg a kormánynak, amit kért”, Orbán bejelentése egyértelművé tette, hogy a kormány az Alkotmánybíróságra hivatkozva fogja szabotálni az EUB ítéletének végrehajtását.
Ezt tekinthetjük akár szintlépésnek is. Arra korábban is volt példa, hogy a kormány hosszabb ideig nem vagy nem megfelelően hajtott végre uniós bírósági ítéleteket (menekültügyben hozott több más ítéletet vagy a lex CEU-ról szólót), de most jelentették ki először ennyire magabiztosan, hogy egy konkrét bírósági döntésnek a jövőben sem fognak eleget tenni. Pedig az Európai Bizottság megpróbálja kikényszeríteni az ítélet betartását, november 12-én újfent az EUB elé idézték Magyarországot az ítélet végre nem hajtása miatt. Ennek az eljárásnak komoly pénzbüntetés lehet a vége, ami az első ilyen lenne Magyarország uniós tagságának történetében.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
