Az Alkotmánybíróság mögé bújt az uniós jogot sértő kormány

Nem érti, hogy sérti

Külpol

Egy zavaros alkotmánybírósági döntésre hivatkozva jelentette be Orbán Viktor, hogy a kormány nem hajtja végre az EU Bíróságának menekültügyben hozott ítéletét. Az ellenszegülés rövid távon pénzbüntetéshez vezethet, hosszabb távon a teljes uniós jogrend egységét fenyegeti.

„Magyarország nem fogja megváltoztatni a határvédelem rendjét, és nem fog beengedni senkit” – mondta év végi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor. A miniszterelnök az Alkotmánybíróság (AB) december 7-i keltezésű (december 10-én ismertetett) határozatára hivatkozott; az ő értelmezésében az AB világossá tette, hogy „mindegy, mit döntött az Európai Unió Bírósága (EUB), Magyarországnak meg kell védenie a határait”.

Az EUB 2020 decemberében mondta ki, hogy a magyar határigazgatási és menekültügyi rendszer több eleme sérti az uniós jogot. Az ítélet legfontosabb pontja az uniós joggal ellentétesnek találta azt a szabályt, amely lehetővé teszi, hogy a rendőrség bármiféle formális eljárás nélkül a magyar–szerb határon felhúzott kerítés túloldalára kísérje az ország területén elfogott, jogcím nélkül tartózkodó külföldieket, köztük a potenciális menedékkérőket. Az államhatárról szóló törvény módosítása 2016 júliusától még csak a határtól számított 8 kilométeres sávon belülről engedte meg az ilyen „átkísérést”, 2017 tavaszán viszont eltörölték ezt a korlátozást, s azóta azokat is gond nélkül Szerbiába vihetik a rendőrök, akik nem is onnan érkeztek Magyarországra.

Varga Judit igazságügyi miniszter az EUB döntése után fordult az Alkotmánybírósághoz, azt kérve a testülettől, hogy absztrakt alkot­mány­értelmezés keretében vizsgálja meg az ítélet végrehajthatóságát. Varga érvelése szerint, ha a kormány megpróbálna megfelelni az uniós jognak és megszüntetné az átkíséréseket, az azt eredményezné, hogy az elutasított menedékkérők is hosszabb ideig az ország területén maradnának, „de facto az ország népességének részévé válnának”, ami sértené Magyarország „alkotmányos ön­azonosságát”. A Varga indítványában ismertetett adatok alapján egyébként 2016-tól 2021 februárjáig összesen közel 72 ezer esetben alkalmazta a rendőrség az átkísérési szabályt, de ebben a számban valószínűleg benne vannak azok is, akiket már a határátlépés közben „feltartóztattak”.

Bár a Magyar Helsinki Bizottság úgy értelmezte az AB decemberi határozatát, hogy azzal „nem adta meg a kormánynak, amit kért”, Orbán bejelentése egyértelművé tette, hogy a kormány az Alkotmánybíróságra hivatkozva fogja szabotálni az EUB ítéletének végrehajtását.

Ezt tekinthetjük akár szintlépésnek is. Arra korábban is volt példa, hogy a kormány hosszabb ideig nem vagy nem megfelelően hajtott végre uniós bírósági ítéleteket (menekültügyben hozott több más ítéletet vagy a lex CEU-ról szólót), de most jelentették ki először ennyire magabiztosan, hogy egy konkrét bírósági döntésnek a jövőben sem fognak eleget tenni. Pedig az Európai Bizottság megpróbálja kikényszeríteni az ítélet betartását, november 12-én újfent az EUB elé idézték Magyarországot az ítélet végre nem hajtása miatt. Ennek az eljárásnak komoly pénzbüntetés lehet a vége, ami az első ilyen lenne Magyarország uniós tagságának történetében.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A kávékapszula környezettudatos szemmel

  • Fizetett tartalom

A kávékapszula rendkívüli népszerűsége világszerte kétségtelen, ám a kényelmes és gyors kávézás mögött rejlő környezeti, gazdasági és társadalmi kérdések kevésbé kerülnek reflektorfénybe. Az alábbi írásunkban ezeket a fontos aspektusokat vizsgáljuk meg, hogy egy átfogó képet kapjunk a modern kávéfogyasztás egyik legmeghatározóbb trendjéről.

6 téma, ami ma már egyre kevésbé számít tabunak

  • Fizetett tartalom

A társadalom folyamatosan változik: átalakul, hogy milyen eszközöket használunk, hogy milyen elfoglaltságaink vannak a mindennapokban, hogy milyen tempóban éljük az életünket – és persze az is, hogy milyen témákat beszélünk meg nyíltan. Kétségtelen, hogy embere – és persze kultúrája – válogatja, mi számít tabunak és mi nem, de általánosságban azt láthatjuk, hogy a világ soha nem volt annyira nyitott és szabadelvű, mint ma.

Így válasszunk széket ülőmunkához

  • Fizetett tartalom

Az ülőmunka ugyan kényelmesnek tűnhet, viszont óriási terhet róhat az ízületeinkre és izmainkra is. Éppen ezért ajánlott egy valóban komfortos szék mellett dönteni, hogy még az igazán hosszú munkaórák után se fájjon a gerincünk vagy a derekunk. Hogyan érdemes széket választani az igényeinkhez mérten? Mutatjuk a pontos válaszokat!