Orosz nukleáris fenyegetés

Nem kéne nyomni

Külpol

Putyin fenyegetőzése a nukleáris fegyverekkel meglepte a világot. Vajon mi van az oroszok kezében, és kinél van a döntés joga?

Putyin elnök az orosz–ukrán háború egyik nagy nemzetközi visszhangot kiváltó gesztusát az invázió első hétvégéjén, február 27-én tette, amikor bejelentette az orosz nukleáris arzenál riadókészültségbe helyezését. Az elemzők azóta is találgatják, mennyiben blöff ez, mennyiben ravasz taktikai számítás – vagy éppen ellenkezőleg, egy sarokba szorított autokrata kétségbeesett próbálkozásáról van szó.

Ahány ház, annyi rakéta

De milyen az orosz nukleáris elrettentő erő szerkezete, milyen típusú robbanófejeik és azokat célba juttató eszközeik vannak? Mekkora a hadászati-stratégiai, illetve taktikai-harcászati atomfegyverek aránya – és melyikből mennyi áll a rendelkezésükre? Kérdéseink megválaszolásában segítségünkre volt Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének vezetője.

Mivel a nukleáris fegyverek a legveszélyesebbek, az atomhatalmak is érdekeltek abban, hogy viszonylag pontos képük legyen, ki mivel rendelkezik. Tálas Péter e ponton idézi a Federation of American Scientists (FAS) összesítését, amely szerint 2022-ben a világ kilenc országa mintegy 12 700 robbanófejet birtokolt. Ennek 90 százaléka két ország, Oroszország (5977 robbanófej) és az Egyesült Államok (5428) birtokában van. A sorrendben őket követi az ENSZ Biztonsági Tanácsának három állandó tagja: Kína (350), Franciaország (290) és az Egyesült Királyság (225). Utánuk jön az egymással 75 éve farkasszemet néző Pakisztán (165) és India (160), az illusztris sort Izrael (90) és Észak-Korea (20) zárja. Az atomfegyverekben változatlan tehát a nagyhatalmi bipolaritás, az Oroszországi Föderáció és az Egyesült Államok bőven elegendő atomtöltetet birtokol egymás kölcsönös és teljes megsemmisítéséhez. És persze mindez oly’ nagy mennyiség, aminek a felrobbantgatásával a civilizációnknak meg a földi bioszféra jó részének is annyi lenne.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.