Orosz nukleáris fenyegetés

Nem kéne nyomni

Külpol

Putyin fenyegetőzése a nukleáris fegyverekkel meglepte a világot. Vajon mi van az oroszok kezében, és kinél van a döntés joga?

Putyin elnök az orosz–ukrán háború egyik nagy nemzetközi visszhangot kiváltó gesztusát az invázió első hétvégéjén, február 27-én tette, amikor bejelentette az orosz nukleáris arzenál riadókészültségbe helyezését. Az elemzők azóta is találgatják, mennyiben blöff ez, mennyiben ravasz taktikai számítás – vagy éppen ellenkezőleg, egy sarokba szorított autokrata kétségbeesett próbálkozásáról van szó.

Ahány ház, annyi rakéta

De milyen az orosz nukleáris elrettentő erő szerkezete, milyen típusú robbanófejeik és azokat célba juttató eszközeik vannak? Mekkora a hadászati-stratégiai, illetve taktikai-harcászati atomfegyverek aránya – és melyikből mennyi áll a rendelkezésükre? Kérdéseink megválaszolásában segítségünkre volt Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének vezetője.

Mivel a nukleáris fegyverek a legveszélyesebbek, az atomhatalmak is érdekeltek abban, hogy viszonylag pontos képük legyen, ki mivel rendelkezik. Tálas Péter e ponton idézi a Federation of American Scientists (FAS) összesítését, amely szerint 2022-ben a világ kilenc országa mintegy 12 700 robbanófejet birtokolt. Ennek 90 százaléka két ország, Oroszország (5977 robbanófej) és az Egyesült Államok (5428) birtokában van. A sorrendben őket követi az ENSZ Biztonsági Tanácsának három állandó tagja: Kína (350), Franciaország (290) és az Egyesült Királyság (225). Utánuk jön az egymással 75 éve farkasszemet néző Pakisztán (165) és India (160), az illusztris sort Izrael (90) és Észak-Korea (20) zárja. Az atomfegyverekben változatlan tehát a nagyhatalmi bipolaritás, az Oroszországi Föderáció és az Egyesült Államok bőven elegendő atomtöltetet birtokol egymás kölcsönös és teljes megsemmisítéséhez. És persze mindez oly’ nagy mennyiség, aminek a felrobbantgatásával a civilizációnknak meg a földi bioszféra jó részének is annyi lenne.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.