Orosz nukleáris fenyegetés

Nem kéne nyomni

Külpol

Putyin fenyegetőzése a nukleáris fegyverekkel meglepte a világot. Vajon mi van az oroszok kezében, és kinél van a döntés joga?

Putyin elnök az orosz–ukrán háború egyik nagy nemzetközi visszhangot kiváltó gesztusát az invázió első hétvégéjén, február 27-én tette, amikor bejelentette az orosz nukleáris arzenál riadókészültségbe helyezését. Az elemzők azóta is találgatják, mennyiben blöff ez, mennyiben ravasz taktikai számítás – vagy éppen ellenkezőleg, egy sarokba szorított autokrata kétségbeesett próbálkozásáról van szó.

Ahány ház, annyi rakéta

De milyen az orosz nukleáris elrettentő erő szerkezete, milyen típusú robbanófejeik és azokat célba juttató eszközeik vannak? Mekkora a hadászati-stratégiai, illetve taktikai-harcászati atomfegyverek aránya – és melyikből mennyi áll a rendelkezésükre? Kérdéseink megválaszolásában segítségünkre volt Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének vezetője.

Mivel a nukleáris fegyverek a legveszélyesebbek, az atomhatalmak is érdekeltek abban, hogy viszonylag pontos képük legyen, ki mivel rendelkezik. Tálas Péter e ponton idézi a Federation of American Scientists (FAS) összesítését, amely szerint 2022-ben a világ kilenc országa mintegy 12 700 robbanófejet birtokolt. Ennek 90 százaléka két ország, Oroszország (5977 robbanófej) és az Egyesült Államok (5428) birtokában van. A sorrendben őket követi az ENSZ Biztonsági Tanácsának három állandó tagja: Kína (350), Franciaország (290) és az Egyesült Királyság (225). Utánuk jön az egymással 75 éve farkasszemet néző Pakisztán (165) és India (160), az illusztris sort Izrael (90) és Észak-Korea (20) zárja. Az atomfegyverekben változatlan tehát a nagyhatalmi bipolaritás, az Oroszországi Föderáció és az Egyesült Államok bőven elegendő atomtöltetet birtokol egymás kölcsönös és teljes megsemmisítéséhez. És persze mindez oly’ nagy mennyiség, aminek a felrobbantgatásával a civilizációnknak meg a földi bioszféra jó részének is annyi lenne.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Dr. Archipelago

  • - turcsányi -

Az 1976-os svédországi választások kampányidőszakában Olof Palme miniszterelnök ismét 1973-as kihívójával, Thornbjörn Fälldinnel vitázott.

Magától nem jutott eszébe

A francia irodalom fenegyereke vagy punkja a regényeiben kritikusan és saját tapasztalatai alapján ábrá­zol­ja a társadalom peremére szorult emberek életét. Szegény és diszfunkcionális családban élt, de tizenévesen megszökött, hogy a groupie-k életét élje. Csoportos nemi erőszak áldozata lett, majd prostituáltnak állt és függőségekkel küzdött. 1994 óta az írásból él. Új regényének fő motívuma a #metoo.

Mint a talajvíz

Hetvenes évek vége, isten tudja, milyen fejtágító, polgazd, gazdaságföldrajz, valami. Az előadó föláll a katedrára, kezében krétával a táblához lép, és felrajzol egy csinos grafikont, két égnek meredő egyenessel: a vízszintes tengelyen az évszámok, a függőlegesen valami baromság, népboldogság, országsiker, világmegváltás, ilyesmi.

49 117

Itt valaki belülről bomlaszt. Vagy csak simán hülye. Bármelyik is, nem volt jó ötlet Orbán Viktor kampánycsapata részéről „exkluzív részletekkel” bemutatni, milyen hősies munkát végzett a kormány a koronavírus-járvány idején.

A vesztes győztes

Izrael a tűzszünettel súlyos árat fizet a túszok kiszabadításáért. De valójában az október 7-i katasztrófát előidéző vétkeiért büntetik: a gázai határ elhanyagolásáért, a figyelmeztető jelek semmibe vételéért, a hibás katonai döntésekért, a Hamász alulértékeléséért. A hübriszért.

Búcsú az egyezménytől

  • Jávor Benedek

Hivatalba lépését követő egyik első intézkedéseként Donald Trump valóra váltotta azt, amit sokan – támogatói és ellenfelei közül egyaránt – vártak tőle. Látványos gesztussal bejelentette az Egyesült Államok kilépését az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó párizsi egyezményből.

A pokol kapui

Milyen kormányzati, helyhatósági és közigazgatási intézkedések segítették Magyarországon a zsidók elűzését és haláltáborokba küldését? Milyen volt az élet a gettókban? Az akkori békési megyeszékhely, Gyula mindennapjain keresztül idézzük föl a hétköznapok borzalmát.

Itt a szabály, hol a szabály

Bár Csák János tavaly júniusi lemondásával úgy tűnt, süllyesztőbe kerül a miniszter fő művének tartott kulturálistörvény-tervezet, utóda, Hankó Balázs felügyeletével a botrányos szöveg több eleme is átszivárgott egy salátatörvénybe rejtve. Mit mutat a kulturális szféra körüli újabb kormányzati barkácsolás?

Budapest bejelentkezett

Élve elővásárlási jogával, a főváros elhappolná az arab befektetők elől a rákosrendezői fejlesztési területet, a kormány pedig próbálja leszerelni Karácsonyékat. A helyzet jogilag is igen zavaros.

Nincs az a pénz

Első pillantásra drasztikus az ösztöndíjas férőhelyek számának csökkenése, a minisztérium viszont felsőoktatási „hozzáférési fordulatról” beszél. Ám alaposabb vizsgálat után sem lehetünk nyugodtak, miután a diplomások arányát tekintve csaknem sereghajtók vagyunk az unióban.