Orosz nukleáris fenyegetés

Nem kéne nyomni

Külpol

Putyin fenyegetőzése a nukleáris fegyverekkel meglepte a világot. Vajon mi van az oroszok kezében, és kinél van a döntés joga?

Putyin elnök az orosz–ukrán háború egyik nagy nemzetközi visszhangot kiváltó gesztusát az invázió első hétvégéjén, február 27-én tette, amikor bejelentette az orosz nukleáris arzenál riadókészültségbe helyezését. Az elemzők azóta is találgatják, mennyiben blöff ez, mennyiben ravasz taktikai számítás – vagy éppen ellenkezőleg, egy sarokba szorított autokrata kétségbeesett próbálkozásáról van szó.

Ahány ház, annyi rakéta

De milyen az orosz nukleáris elrettentő erő szerkezete, milyen típusú robbanófejeik és azokat célba juttató eszközeik vannak? Mekkora a hadászati-stratégiai, illetve taktikai-harcászati atomfegyverek aránya – és melyikből mennyi áll a rendelkezésükre? Kérdéseink megválaszolásában segítségünkre volt Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének vezetője.

Mivel a nukleáris fegyverek a legveszélyesebbek, az atomhatalmak is érdekeltek abban, hogy viszonylag pontos képük legyen, ki mivel rendelkezik. Tálas Péter e ponton idézi a Federation of American Scientists (FAS) összesítését, amely szerint 2022-ben a világ kilenc országa mintegy 12 700 robbanófejet birtokolt. Ennek 90 százaléka két ország, Oroszország (5977 robbanófej) és az Egyesült Államok (5428) birtokában van. A sorrendben őket követi az ENSZ Biztonsági Tanácsának három állandó tagja: Kína (350), Franciaország (290) és az Egyesült Királyság (225). Utánuk jön az egymással 75 éve farkasszemet néző Pakisztán (165) és India (160), az illusztris sort Izrael (90) és Észak-Korea (20) zárja. Az atomfegyverekben változatlan tehát a nagyhatalmi bipolaritás, az Oroszországi Föderáció és az Egyesült Államok bőven elegendő atomtöltetet birtokol egymás kölcsönös és teljes megsemmisítéséhez. És persze mindez oly’ nagy mennyiség, aminek a felrobbantgatásával a civilizációnknak meg a földi bioszféra jó részének is annyi lenne.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.