Az amerikai külpolitika és az ukrajnai háború

Véren szerzett egység

Külpol

Az Egyesült Államok nem tudta megakadályozni Putyint az invázió elindításában, de megdrágította az akciót, miközben a nyugati szövetség régen nem látott mértékben kovácsolódott össze. Utolsó utáni diplomáciai kísérletek, az ukránok felfegyverzése és váratlan húzások – így próbálta a Biden-kormányzat megelőzni a háborút.

„Egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy megváltoztatja a viselkedését” – válaszolta ingerülten újságírói kérdésre Joe Biden amerikai elnök a Vlagyimir Putyinnal való első (és könnyen lehet, hogy egyetlen) csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatóján. A tavaly júniusi genfi megbeszélés része volt Biden európai körútjának, ahol partnereit igyekezett megnyugtatni, hogy a Trump-elnökség zavaros időszaka után „Amerika visszatért”. Az egyeztetések középpontjában a kínai fenyegetéssel szembeni közös fellépés állt, Oroszország szerepe kevésbé hangsúlyosan merült fel. Genfben Biden megjegyezte, hogy a „Kína által is szorított” Oroszország pusztán önérdekét követve sem zárkózhat el a Nyugattal fenntartandó stratégiai párbeszédtől, hiszen Putyin célja a nagyhatalmi státusz megőrzése, és annak megelőzése, hogy – a hidegháborúból ismert kifejezéssel – országa csupán egy „Felső-Voltának tűnjön nukleáris fegyverekkel”. Biden azonban világossá tette: nincsenek illúziói az orosz elnök magatartásával kapcsolatban, és hat–tizenkét hónapot adott arra, hogy kiderüljön, működhet-e a párbeszéd fontos kérdésekben.

Majdnem fél évvel e találkozó után, december 7-én rossz hangulatú videóbeszélgetésen egyeztetett a két elnök. A párbeszéd, amelynek lehetőségét Biden Genfben felvázolta, kudarcot vallott, a tárgyalás csupán az Ukrajna elleni orosz invázió megakadályozására szorítkozott. Október végére az amerikai hírszerzés hiteles információkkal rendelkezett a várható támadásról: ezt erősítették meg a csapatmozgásról szóló műholdfelvételek és az amerikaiak tudomására jutott katonai tervek. Putyin tagadta az inváziós előkészületeket, de biztonsági garanciák megadását – többek között az ukrán NATO-csatlakozás kizárását – követelte az Egyesült Államoktól, az ezeket tartalmazó listát tíz nappal később Oroszország írásban is közölte. Biden válaszul közölte Putyinnal, hogy a diplomácia útját kell választania, vagy súlyos következményekkel nézhet szembe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.