Az amerikai külpolitika és az ukrajnai háború

Véren szerzett egység

Külpol

Az Egyesült Államok nem tudta megakadályozni Putyint az invázió elindításában, de megdrágította az akciót, miközben a nyugati szövetség régen nem látott mértékben kovácsolódott össze. Utolsó utáni diplomáciai kísérletek, az ukránok felfegyverzése és váratlan húzások – így próbálta a Biden-kormányzat megelőzni a háborút.

„Egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy megváltoztatja a viselkedését” – válaszolta ingerülten újságírói kérdésre Joe Biden amerikai elnök a Vlagyimir Putyinnal való első (és könnyen lehet, hogy egyetlen) csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatóján. A tavaly júniusi genfi megbeszélés része volt Biden európai körútjának, ahol partnereit igyekezett megnyugtatni, hogy a Trump-elnökség zavaros időszaka után „Amerika visszatért”. Az egyeztetések középpontjában a kínai fenyegetéssel szembeni közös fellépés állt, Oroszország szerepe kevésbé hangsúlyosan merült fel. Genfben Biden megjegyezte, hogy a „Kína által is szorított” Oroszország pusztán önérdekét követve sem zárkózhat el a Nyugattal fenntartandó stratégiai párbeszédtől, hiszen Putyin célja a nagyhatalmi státusz megőrzése, és annak megelőzése, hogy – a hidegháborúból ismert kifejezéssel – országa csupán egy „Felső-Voltának tűnjön nukleáris fegyverekkel”. Biden azonban világossá tette: nincsenek illúziói az orosz elnök magatartásával kapcsolatban, és hat–tizenkét hónapot adott arra, hogy kiderüljön, működhet-e a párbeszéd fontos kérdésekben.

Majdnem fél évvel e találkozó után, december 7-én rossz hangulatú videóbeszélgetésen egyeztetett a két elnök. A párbeszéd, amelynek lehetőségét Biden Genfben felvázolta, kudarcot vallott, a tárgyalás csupán az Ukrajna elleni orosz invázió megakadályozására szorítkozott. Október végére az amerikai hírszerzés hiteles információkkal rendelkezett a várható támadásról: ezt erősítették meg a csapatmozgásról szóló műholdfelvételek és az amerikaiak tudomására jutott katonai tervek. Putyin tagadta az inváziós előkészületeket, de biztonsági garanciák megadását – többek között az ukrán NATO-csatlakozás kizárását – követelte az Egyesült Államoktól, az ezeket tartalmazó listát tíz nappal később Oroszország írásban is közölte. Biden válaszul közölte Putyinnal, hogy a diplomácia útját kell választania, vagy súlyos következményekkel nézhet szembe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.