Az amerikai külpolitika és az ukrajnai háború

Véren szerzett egység

Külpol

Az Egyesült Államok nem tudta megakadályozni Putyint az invázió elindításában, de megdrágította az akciót, miközben a nyugati szövetség régen nem látott mértékben kovácsolódott össze. Utolsó utáni diplomáciai kísérletek, az ukránok felfegyverzése és váratlan húzások – így próbálta a Biden-kormányzat megelőzni a háborút.

„Egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy megváltoztatja a viselkedését” – válaszolta ingerülten újságírói kérdésre Joe Biden amerikai elnök a Vlagyimir Putyinnal való első (és könnyen lehet, hogy egyetlen) csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatóján. A tavaly júniusi genfi megbeszélés része volt Biden európai körútjának, ahol partnereit igyekezett megnyugtatni, hogy a Trump-elnökség zavaros időszaka után „Amerika visszatért”. Az egyeztetések középpontjában a kínai fenyegetéssel szembeni közös fellépés állt, Oroszország szerepe kevésbé hangsúlyosan merült fel. Genfben Biden megjegyezte, hogy a „Kína által is szorított” Oroszország pusztán önérdekét követve sem zárkózhat el a Nyugattal fenntartandó stratégiai párbeszédtől, hiszen Putyin célja a nagyhatalmi státusz megőrzése, és annak megelőzése, hogy – a hidegháborúból ismert kifejezéssel – országa csupán egy „Felső-Voltának tűnjön nukleáris fegyverekkel”. Biden azonban világossá tette: nincsenek illúziói az orosz elnök magatartásával kapcsolatban, és hat–tizenkét hónapot adott arra, hogy kiderüljön, működhet-e a párbeszéd fontos kérdésekben.

Majdnem fél évvel e találkozó után, december 7-én rossz hangulatú videóbeszélgetésen egyeztetett a két elnök. A párbeszéd, amelynek lehetőségét Biden Genfben felvázolta, kudarcot vallott, a tárgyalás csupán az Ukrajna elleni orosz invázió megakadályozására szorítkozott. Október végére az amerikai hírszerzés hiteles információkkal rendelkezett a várható támadásról: ezt erősítették meg a csapatmozgásról szóló műholdfelvételek és az amerikaiak tudomására jutott katonai tervek. Putyin tagadta az inváziós előkészületeket, de biztonsági garanciák megadását – többek között az ukrán NATO-csatlakozás kizárását – követelte az Egyesült Államoktól, az ezeket tartalmazó listát tíz nappal később Oroszország írásban is közölte. Biden válaszul közölte Putyinnal, hogy a diplomácia útját kell választania, vagy súlyos következményekkel nézhet szembe.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.