Az amerikai külpolitika és az ukrajnai háború

Véren szerzett egység

Külpol

Az Egyesült Államok nem tudta megakadályozni Putyint az invázió elindításában, de megdrágította az akciót, miközben a nyugati szövetség régen nem látott mértékben kovácsolódott össze. Utolsó utáni diplomáciai kísérletek, az ukránok felfegyverzése és váratlan húzások – így próbálta a Biden-kormányzat megelőzni a háborút.

„Egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy megváltoztatja a viselkedését” – válaszolta ingerülten újságírói kérdésre Joe Biden amerikai elnök a Vlagyimir Putyinnal való első (és könnyen lehet, hogy egyetlen) csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatóján. A tavaly júniusi genfi megbeszélés része volt Biden európai körútjának, ahol partnereit igyekezett megnyugtatni, hogy a Trump-elnökség zavaros időszaka után „Amerika visszatért”. Az egyeztetések középpontjában a kínai fenyegetéssel szembeni közös fellépés állt, Oroszország szerepe kevésbé hangsúlyosan merült fel. Genfben Biden megjegyezte, hogy a „Kína által is szorított” Oroszország pusztán önérdekét követve sem zárkózhat el a Nyugattal fenntartandó stratégiai párbeszédtől, hiszen Putyin célja a nagyhatalmi státusz megőrzése, és annak megelőzése, hogy – a hidegháborúból ismert kifejezéssel – országa csupán egy „Felső-Voltának tűnjön nukleáris fegyverekkel”. Biden azonban világossá tette: nincsenek illúziói az orosz elnök magatartásával kapcsolatban, és hat–tizenkét hónapot adott arra, hogy kiderüljön, működhet-e a párbeszéd fontos kérdésekben.

Majdnem fél évvel e találkozó után, december 7-én rossz hangulatú videóbeszélgetésen egyeztetett a két elnök. A párbeszéd, amelynek lehetőségét Biden Genfben felvázolta, kudarcot vallott, a tárgyalás csupán az Ukrajna elleni orosz invázió megakadályozására szorítkozott. Október végére az amerikai hírszerzés hiteles információkkal rendelkezett a várható támadásról: ezt erősítették meg a csapatmozgásról szóló műholdfelvételek és az amerikaiak tudomására jutott katonai tervek. Putyin tagadta az inváziós előkészületeket, de biztonsági garanciák megadását – többek között az ukrán NATO-csatlakozás kizárását – követelte az Egyesült Államoktól, az ezeket tartalmazó listát tíz nappal később Oroszország írásban is közölte. Biden válaszul közölte Putyinnal, hogy a diplomácia útját kell választania, vagy súlyos következményekkel nézhet szembe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.