Moszkva folyamatosan növeli a katonai, gazdasági és politikai befolyását Afrika-szerte. Az orosz fegyverexport, a hadiipari, biztonságpolitikai megállapodások és a helyben nyújtott kiképzések már a nyugati tisztségviselők figyelmét is felkeltették. Az afrikai nyomulásról két napja még a nagy múltú napilap, a New York Times is terjedelmes cikkben számolt be.
A Közép-afrikai Köztársaságban például a közelmúltban egy orosz személy lett az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, a kormány pedig arany- és gyémántbányászati jogokat ad töredékáron moszkvai katonai kiképzésért és fegyverekért cserébe. Ezzel egyidőben Moszkva egy líbiai tábornokot támogat annak érdekében, hogy az megszerezze az anarchiába süllyedt ország feletti hatalmat, s ha egy így lesz, nyilván az oroszok is részesülnek majd az olajból, ami egykoron az arab tavasz idején megbukott és kivégzett Moammer Kadhafi rendszerét gazdagította.
Szudán elnöke, Omar Hassan al-Bashir januárban hívott be orosz zsoldosokat, hogy segítsék őt az országos tiltakozáshullámmal szemben, tavasszal pedig öt másik afrikai ország – Mali, Niger, Csád, Burkina Faso és Maurtiánia – arra kérte Moszkvát, hogy vegye fel a harcot az Iszlám Állam és az Al-Kaida ellen.
Visszatértek
Oroszország, a hidegháború alatti Kelet-Nyugat rivalizálás, valamint a Szovjetunió összeomlása után visszavonult a kontinensről, de az elmúlt két évben felélesztette a kapcsolatait olyan országokkal, amelyek 1989 előtt Moszkvához húztak, továbbá új szövetségeket is kötött.
| ||
Idén például egy olyan csúcstalálkozót tartanak Oroszország és az afrikai országok képviseletében, amelyen Vlagyimir Putyin is tiszteletét teszi. Az elnök a katonai erejének kiterjesztésével azt szeretné elérni, hogy az országa régi fényében tündököljön, továbbá ki akarja aknázni a logisztikai és politikai lehetőségeket, amelyeket a kontinens adhat. Ezzel persze nincs egyedül, Kína hasonló lendülettel terjeszkedik Afrikában.
„Oroszország egyre növekvő kihívást jelent, Afrikában egyre több katonai megoldást támogat” – nyilatkozta márciusban Thomas D. Waldhauser, a Pentagon afrikai parancsnoka.
Gátlástalanul
A Kreml kontinensre való visszatérését az is bizonyítja, hogy a közelmúltban három újságírót gyilkoltak meg ismeretlen tettesek a Közép-afrikai Köztársaságban: a hírhedt vállalkozás, a Wagner-csoport tevékenységét vizsgálták, amelyet egy Putyinnal baráti viszonyt ápoló milliárdos, egy volt orosz hírszerző alapított. A Wagner igazi előretolt helyőrség, minden olyan, Oroszország számára fontos konfliktusövezetben - például Szíriában, Szudánban - jelen van, ahova a Kreml nem tud reguláris csapatokat küldeni. Mint az utóbbi években kiderült, a cég korábban az orosz hadseregtől kapott tankokat is bevetett.
A vállalat nyomulása a kontinensen azért is érdekes, mert a Pentagon tisztségviselői és a nyugati elemzők szerint az említett cégcsoporthoz köthető 175 kiképző több mint 1000 egységet tanított be a Közép-afrikai Köztársaságban. Nem csoda hát, hogy gyakoribbak lettek az erőszakos cselekedetek az országban. Egyébként sem ajánlatos a Wagner ügyében nyomozni: tavaly a jekatyerinburgi Novij Gyeny oknyomozó újságírója zuhant le gyanús körülmények között a saját teraszáról.
| ||
„Moszkva felfegyverzi a régió leggyengébb kormányait és támogatják a kontinenst autokratikus uralkodóit” – nyilatkozta Judd Devermont a Washington Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának Afrika Programjáért felelős igazgatója a New York Times-nak.
Tavaly a Fehér Ház átalakította afrikai gazdaság- és biztonságpolitikáját beleértve a kontinensen zajló fejlesztési projektek finanszírozását célzó terveket is, márciusban pedig John J. Sullivan államtitkár Angola fővárosában, Luandában jelezte „Oroszország gyakran vet be fedett módszereket, korrumpál azért, hogy befolyásoljon szuverén államokat.”
A Trump-adminisztráció idején a Pentagon a globális fenyegetések elleni küzdelemre összpontosít, főként Kína és Oroszország, valamint a terrorista szervezetek elleni küzdelemre. Decemberben John R. Bolton, a kormány nemzetbiztonsági tanácsadója azt nyilatkozta: „a Kreml fegyvereket és energiahordozókat árul az Egyesült Nemzetek Szövetségén belüli szavazatokért cserébe. Mindez aláássa a békét és a biztonságot, és ellentétes az afrikai népek érdekeivel.”
Több frontos nyomulás
Ugyanakkor Oroszország nemcsak Afrikában nyomul egyre erőszakosabban: decemberben arról írtak a lapok, hogy Putyin hadereje felsorakozott Ukrajnánál, így a katonai beavatkozás veszélye azóta is igen nagy. Nem mellesleg mindez az ukrán elnökválasztási kampány idején zajlott. Továbbá Petro Porosenko leköszönő ukrán elnök múlt vasárnap úgy nyilatkozott egy kampányrendezvényen, hogy a választókkal való találkozóit megzavaró utcai rendbontások már nem egyszerűen piszkos politikai eszköztár részei, az orosz beavatkozás egyre szemérmetlenebb és egyre nyíltabb.
| ||
Ezenkívül Oroszország a közelmúltban két repülőgépet küldött az igencsak polgárháborús hangulatú Venezuelába, amelyen az orosz védelmi tárca egy magas rangú tisztségviselője utazott, valamint csaknem száz katona.
Mintha a NER bukna itthon, olyan most a helyzet Venezuelában
Elmagyarázzuk, mi történik Venezuelában, és hogy mi várható az elkövetkezendőkben.
Végezetül érdemes még megemlíteni Szíriát is, ahol 8 éve tart polgárháború: Oroszország a Bassad el-Aszad rezsimet főleg fegyverekkel és pénzzel támogatta, majd 2015-ben a beavatkozás mellett döntött, amelynek következtében augusztus végére megérkeztek a vadászbombázók az országba. Szíria jövője jelenleg attól függ, hogy a nagyhatalmi erők képesek lesznek-e megegyezni, Oroszország pedig emeli a tétet, hogy minél jobb helyzetet teremtsen maga számára.
| A véletlen műve? Az utóbbi időben alig akad olyan húzása az Orbán-kormánynak, aminek ne lenne meg az orosz előképe. A magyar miniszterelnök érdeklődését az utóbbi 3-4 évben keltette fel az afrikai kontinens, Orbán a múlt héten járt a Zöld-Foki köztársaságban, de célba vette Mozambikot és Angolát is (az eredeti tervek szerint az utóbbi országba utazott volna, de azóta is vita van róla a sajtóban, hogy miért nem fogadták). A Zöld-Foki Köztársaság az oroszoknak is fontos, az az orosz Aeroflot légitársaság rendszeresen itt áll meg, amikor a délebbi államok felé repülnek. Mint arról a Magyar Narancs számolt be először, az orosz Akadémiát is hasonló módszerekkel szorították sarokba az utóbbi években, mint amilyenekkel a magyar kormány próbálja letörni az MTA ellenállását. Illetve furcsa egybeesés, hogy Orbán Viktor évértékelő beszédét követően Putyin is családvédelmi akciótervet jelentett be, akárcsak a magyar kormány. És akkor a média megregulázásának orosz receptjéről még nem is beszéltünk. |
