Magyarország befejezte a svéd NATO-tagság blokkolását

Színjátékkal leplezett hátraarc

Külpol

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Katonai megállapodások aláírásával adtak nevet a gyereknek, a kezdeti elutasítás után Ulf Kristersson svéd miniszterelnök mégis hajlandó volt Orbán Viktorhoz látogatni országa NATO-tagsága érdekében. E pár órában a Gripen vadászgépekről és más együttmű­ködésről szóló szerződéseket írtak alá a két ország szakminiszterei. Négy darab új JAS–39-es érkezik hozzánk a meglévő 14 mellé, az utóbbiak 2026-ban lejáró lízingszerződését pedig meghosszabbítják. Továbbá a svédek által nyújtott logisztikai szolgáltatások hosszú távú, tízéves meghosszabbításáról, valamint kiképzési együttműködésről is megállapodtak, miként abban is, hogy „mesterséges intelligencia fókuszú” kiválósági központot nyit a Gripent gyártó svéd Saab és a magyar védelmi innovációs kutatóintézet, ahol együtt fognak kutatás-fejlesztést végezni.

Segítség az arcmentéshez

Ezek a tervek távolról sem újak, az elmúlt évek vonatkozó eseményeinek ismeretében erős a gyanú, hogy e szerződések akár a megelőző másfél évben, a svéd tagság folyamatos blokkolása idején bármikor aláírhatók lettek volna. A svéd miniszterelnök jól nevelt, elegáns úriemberként segédkezett Orbán kétségbeesett arcmentéséhez azzal, hogy mégis hajlandó volt Budapestre jönni és úgy tenni, mintha ezek a megállapodások csak most kerültek volna szóba – ahogyan azt a kormánypárti Index.hu-nak „kiszivárogtatták” (s nyomják azóta is), amikor már tényleg tarthatatlanná vált az orbáni komédia a svédek NATO-tagságának blokkolása körül. Pedig eleinte úgy tűnt, az északiak nem engednek a zsarolásnak, a miniszterelnök nem hajlandó a küszöb alatt Orbán elé kúszni. Arra azért most is ügyelt Kristersson, hogy látogatásának a bejelentése pár órával azután hangozzék el, hogy Magyarországon nyilvánosságra hozták: az Országgyűlés megszavazza a svéd NATO-tagságot.

Már 2022 végén a Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Kovács Zoltán államtitkár fellépésével a haderőfejlesztésekről bemutatott videóban egy táblázatban a jelenlegi 14 vadászgép mellett 2024-re kész tényként tüntették fel az újabb négyet. Ami pedig a lízingszerződés meghosszabbítását illeti, az évekkel ezelőtt elintéztetett: 2021 őszén jelentette be Maróth Gáspár akkori védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos, hogy megállapodott a Saabbal arról, Magyarország megvásárolja a Gripenek legújabb szoftvercsomagját. Ezzel lényegében a típus továbbfejlesztett változatát (amelynek típusjele marad a C/D) repülheti a légierő, továbbá – ami a lényeg – a Gripeneket hosszabb ideig lehet használni. Vagyis nemcsak az dőlt el akkor, hogy a 2026-ban lejáró szerződés után nem vásárol az ország más típust (a méregdrága amerikai F–35-ös volt az egyedüli észszerű alternatíva), hanem az is, hogy a Gripeneket újabb évekre birtokolhatja a magyar honvédség. Ugyanekkor írt alá szándéknyilatkozatot is a kormánybiztos a Saabbal hadi- és repülőgépipari, valamint K+F együttműködésről.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk