Nem bonyolítja túl a dolgokat: ígér, cselekszik, aggályokra, bírálatokra csak az udvarias tudomásulvétel szintjéig vet ügyet. Sokan már a délkelet-ázsiai térség meghatározó politikusát látják Thaksin Shinawatra thai kormányfőben, aki az ellenfeleivel elnémításukon túl nem sokat vacakoló erőpolitikus, Mahathir Mohamad nyomdokaiba léphet, ráadásul nem szidja a nyugati világot, és nem is zsidózik, mint a leköszönt malajziai miniszterelnök.Thai Rak Thai - Thai Thait Szeret, vagy mondjuk Thai, Thai Két Jó Barát -, ez a párt neve, amelynek élén választást nyert 2001 elején, és a nép azóta is lelkesedik érte. Nagy dolgokat ígért és valósított meg eddig is: olcsóbb lett az egészségügyi ellátás, befagyasztották a falusi gazdálkodók adósságait, ráadásul jelentős hitelekkel felpörgették a mezőgazdasági vállalkozásokat - és mindez a gazdaság egészét sem vágta haza, sőt: amióta az 1997-es pénzügyi válságban bedőlt az egész térség gazdasága, Thaiföld tavaly a GDP legnagyobb arányú növekedését produkálta. Már most azt tippelik, hogy ő lesz az első, demokratikusan választott thai kormányfő, aki kitölti hivatali idejét, sőt még egy körre futja a népszerűségéből, ha nem üt be valami nagyobb botrány, katasztrófa.
Ha botrány, annak azért jelentősnek kell lennie. Már a kampánya idején felmerült, hogy némileg felszínes volt a jelölést megelőző vagyonbevallása. A kábítószer-ellenes kampánya kapcsán felmerült kérdések is válasz nélkül maradtak.
Pedig a kérdéseket okkal tették fel - a drogháború esetében főleg a kül- és belföldi emberjogi szervezetek. Ez a kampány már februárban elkezdődött - kissé sajátos módszerrel. Március közepén arról lehetett hallani, hogy máris legalább 1500 áldozata van a rendőrségi akciónak - főként az ország északi-északkeleti vidékén. Április végére pedig már jóval 2000 fölé emelkedett ez a szám. Ez a híres Aranyháromszög, Thaiföld, Burma és Laosz határvidéke, a világ herointermelésének egyik gócpontja. De Bangkokot nem a nemzetközi heroinkereskedelem aggasztja elsősorban, hanem az, hogy Thaiföld néhány év leforgása alatt a világ legdühödtebb metamfetamin-fogyasztója lett: a hatvanmilliós ország lakosságának 5 százalékát pörgeti rendszeresen a szer, az annyi, mint hárommillió - főleg fiatal - ember. Összeállítottak tehát egy területi szintre lebontott, többezres feketelistát, Thaksin 25 százalékos feldolgozottsági szintet írt elő február végéig - a rendőrség pedig tette a dolgát. Újra és újra elhangzik, hogy a gyanús eseteket kivizsgálják, a rossz rendőrök megbűnhödnek, de ehhez idő kell, meg ki kell hámozni az ügyeket az elfogultságok szövedékéből. A rendőrség pedig azt állítja, hogy az áldozatok túlnyomó többsége a szorongatottságukban nekibőszült csempészek bandaháborúiban esett el. Higgyük el, hogy van ilyen is - de mit kezdjünk a kínzással kicsikart vallomásokról, koholt bizonyítékokról szóló hírekkel?
Mindezek mellett tény, hogy Thaiföldön a hivatalosság képviselőinek érinthetetlensége mindeddig a politikai élet elemi ténye volt, a helyzet tehát nem lett rosszabb, ami természetesen nem menti az 1997-ben életbe lépett és minden demokratikus elvárást kielégítő új alkotmány szellemének (és betűjének) ennyire szabados értelmezését.
Mindamellett a drogháború nem ért véget, még az év első felében elindult viszont egy kampány a korrupció letörésére. Ezt egy maszszázsszalonbáró júliusi coming outja relativizálta. Azt állította (pontos összegek megjelölésével), hogy vagy ezer rendőrtisztet, köztük tíz tábornokot fizetett le rendszeresen. Cserében zavartalanul működhettek a szalonok, amelyekben a korábbi hivatalos vádak szerint nem ellenőrizték túl szigorúan a szolgáltató hölgyek életkorát. Mindeddig nincs hír arról, hogy a korrupt rendőrök ügyét komolyan kivizsgálták volna, Thaksin népszerűsége viszont őszre már 70 százalékon állt, így aztán nincsenek komoly politikai ellenfelei. Októberben ismét újabb, immár többirányú kampányt indított a drogfüggőség, a szervezett bűnözés, az illegális fegyverkereskedelem és a szegénység felszámolására. További ígéretekben sincs hiány. Az ország teljes kábítószer-mentesítésének határidejéig már fél év sincs hátra, négy év múlva nem sújtja több aszály a mezőgazdaságot, hat esztendő elteltével pedig eltűnik a szegénység az országból - sorolhatnánk.
Néhány hete aztán megkezdődött a párt ráncba szedése is. Thaksin, aki a helyi szokásoktól eltérően gyakran jelenik meg a nyilvánosság előtt felesége és gyermekei körében, azt szeretné, ha a párttagok nem tartanának "mia noinak", "alfeleségnek" nevezett szeretőt - sőt a képviselői helyre pályázók szakítanának a bordélylátogatás hagyományával is. Nagy lett a felbolydulás, az ötlet ellenzői főleg személyiségi jogaikra hivatkoznak, de megjegyzik azt is, hogy ha a szigorítás életbe lép, a jelenleg közel háromszáz fős parlamenti frakcióval rendelkező kormánypárt még harminc képviselőjelöltet sem tud állítani - és ezt azért Thaksin sem akarhatja.
- kovácsy -
