Interjú

„Tudják, hova tartoznak”

Anders Lidén svéd diplomata Svédország és Finnország NATO-tagságáról

Külpol

Hosszú semlegességi hagyományukkal szakítva Svédország és Finnország csatlakozna a NATO-hoz. De milyen hasznot hozhat ez a két országnak, és milyen kockázatai lehetnek? Anders Lidén svéd diplomatát kérdeztük.

Magyar Narancs: A finn elnök hivatalosan is bejelentette, hogy Finnország csatlakozni kíván a NATO-hoz, és Svédország is követi. Pedig az ukrajnai háború kirobbanása után közvetlenül a svéd miniszterelnök még úgy nyilatkozott, hogy Svédország nem kíván változtatni a régóta megtartott semlegességi politikáján. Mi hozott mégis változást?

Anders Lidén: Mindannyiunkat sokkolta Ukrajna megtámadása, de beletelt némi időbe, mire a kormányzó szociáldemokrata párt arra a következtetésre jutott, hogy Svédországnak csatlakoznia kellene a NATO-hoz. Csak most hozták meg a döntést. (A svéd kormánypárt vasárnap, az interjú készítésének napján döntött így, a hétfői parlamenti vita után pedig a kormány bejelentette, hogy pár napon belül beadják a csatlakozási kérelmet – a szerk.) Ami ebben az összefüggésben érdekes, az a finn álláspont. Azzal, hogy Finnország csatlakozik a NATO-hoz, Svédország maradna az egyetlen el nem kötelezett ország a balti térségben, és ez csak még sebezhetőbbé tenné. A balti térségben megnőtt a feszültség, a balti államok és Finnország is aggódnak, mert úgy tűnik, Putyin szerint helyénvaló katonai eszközöket használni politikai célok elérése érdekében. Az elmúlt években Svédország szorosan együttműködött Finnországgal, hogy a NATO-val és a nyugati országokkal közösen fejlessze a védelmét. Amikor Finnország eldöntötte, hogy csatlakozni akar, az új helyzetet teremtett Svédország és az eddig vonakodó szociáldemokraták számára is. Hiszen mi Finnországgal közösen intézzük a dolgokat. A hidegháború idején Svédországban az egyik legerősebb érv a NATO-csatlakozással szemben éppen az volt, hogy ha mi csatlakozunk, a Szovjetunió csak nagyobb nyomást helyezne Finnországra. Ezért sem léptük meg ezt korábban, még ha mindig is a nyugati táborhoz tartoztunk.

MN: Vannak-e pártok, amelyek ellenzik a csatlakozást? Hogyan alakul a vita Svédországban?

AL: Két kisebb párt ellenzi: a Balpárt – a korábbi kommunisták –, és a Zöld Párt, amely szintén balra hajlik és nagyon pacifista. De az ellenállás nem volt különösebben erős az ukrajnai orosz invázió okozta sokk miatt. Nem voltak például tüntetések a NATO-csatlakozás ellen.

MN: Mit jelent ez a váltás a svéd semlegesség történeti hagyománya szempontjából?

AL: Egyrészt elég drámai váltás, másrészt nem is annyira az. Stratégiailag és katonailag nem jelent különösebben nagy változást, de a gondolkodásmódunkban igen. Hosszú, kétszáz éves hagyománya van annak, hogy úgy próbálunk kimaradni a háborúkból, hogy nem köteleződünk el egyik nagyhatalom mellett sem. Svédország ennek köszönhetően maradhatott ki az I. és a II. világháborúból is. Sokan gondolják úgy, hogy ez a politika jól szolgált minket, és ez része lett Svédország önképének és identitásának is. De már akkor elkezdett változni, amikor beléptünk az Európai Unióba. Nem lehetsz semleges, ha egy politikai szövetség része vagy – de Svédország még ekkor is úgy érezte, hogy ki tud maradni a katonai szövetségekből. „Katonailag el nem kötelezettnek” nevezzük magunkat, és próbáltuk kerülni a semlegesség szót. Ez volt az első lépés. Azóta egyre közelebb kerültünk a NATO-hoz, a gyakorlatban már most tagok vagyunk: Svédország csapatokkal vett részt NATO-hadműveletekben Afganisztánban és a Balkánon, számos hadgyakorlat volt svéd területen, ahol NATO-csapatok is részt vettek. A szomszédaink, Norvégia és Dánia is NATO-tagok, és velük is régóta szoros a katonai együttműködés. De még ennél is szorosabb az együttműködés Finnországgal, ami épp azért volt lehetséges, mert ők sem voltak NATO-tagok. Viszont amint csatlakoznak, sokkal nehezebbé válna ez a fajta kooperáció, ha mi kimaradnánk; ma már nyilvánvaló, hogy a NATO-tagság Svédország számára is követendő út.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.