Külpol

1999 augusztusában, miniszterelnökként lépett a nagypolitika színpadára, s már újévkor az idő előtt lemondó Jelcin helyére lépett. Sokáig pragmatikus politikusnak mutatkozott, akitől az ideológiai kérdések távol állnak.

Február 17-én Budapestre látogat Vlagyimir Putyin orosz államfő, a találkozón – állítólag – szó lesz egy új gázszállítási megállapodásról is, mivel a mostani hosszú távú szerződés (htsz) idén nyáron lejár. A tárgyalások fókuszában valószínűleg a korábban fel nem használt, de – részben – már kifizetett gázmennyiség áll majd.

A Kazahsztánt negyed évszázada irányító Nurszultán Nazarbajev tipikus posztszovjet vezetői életutat mondhat magáénak. Honnan jött az elnök, és hová tart országa?

Alig alakult meg az új görög kormány, a radikális baloldali miniszterelnök, Alekszisz Ciprasz máris fúrni kezdte az Oroszország elleni EU-szankciókat. De miért volt erre szükség? Van-e ennek köze a válságkezeléshez? Milyen kapcsolatot ápol a görög újbaloldal az oroszokkal?

Üresen tátongó polcok az üzletekben, előttük pedig az órákig sorban állók, akiknek a nyugalmáról járőröző katonák gondoskodnak. A világ legnagyobbnak ismert kőolajtartalé­kával rendelkező ország gazdasági helyzetét nem rendítette meg, csupán megpecsételte az olajárak zuhanása a világpiacon.

Borisz Nyemcov erőszakos halála nagyon is megfelel annak a szándéknak, hogy a rendszer kifelé veszélyesnek, befelé pedig mindenhatónak mutathassa önmagát.

Az Arab-félszigeten, Jemen északi részében élő síita mohamedán zajdita szektához tartozó felkelők – akik amúgy a huti mozgalom tagjai – a múlt héten lényegében felmorzsolták a lemondásba menekülő kormányt. Elfoglalták a hivatalait, továbbá túszul ejtették azt az általuk kevéssé kedvelt katonai vezetőt, aki annak idején a felkelésük leverésére irányuló déli akciót irányította.

A Radikális Baloldali Koalíció (Sziriza) nyerheti a hétvégi előre hozott választásokat Görögországban. Azt ígérik, véget vetnek a megszorítások politikájának. Az Európai Unió viszont attól tart, hogy összeomolhat Görögország.

Putyin visszatérő fenyegetése, hogy elzárja a gázt. De mi történne fordított helyzetben? Vajon mennyire lenne reális és ésszerű, hogy Európa (vagy akár Magyarország) csökkentse az orosz gáz vásárlását a következő egy-két évtizedben, és milyen szerepet játszhat ebbéli törekvéseiben a cseppfolyósított földgáz?

A transzatlanti kapcsolatok helyett az eurázsiai kapcsolatokat helyezi előtérbe a magyar kormány – ez a Putyin-vizit legfontosabb tanulsága.

Hammerstein Judit, Orbán Viktor korábbi sajtófőnöke veszi át a külügyhöz került Balassi Intézet vezetését. A szabadságharcos kormány árnyékában már eddig sem volt könnyű dolga a kultúrdiplomáciának.

Al-Káida, jemeni kapcsolat, pénz és fegyverek, tizenhét halott – pillanatnyilag ennyi a párizsi terrortámadás eredménye. De 2001. szeptember 11-e óta már számos nagy, komoly szervezést és katonai precizitást igénylő merényletet követtek el magukat iszlamistának mondó terroristák világszerte.

Több millióan mentek utcára vasárnap Franciaország majd 200 településén, hogy emlékezzenek a január 7-én elindított merényletsorozat áldozataira, hitet tegyenek a köztársaság, a demokrácia és a szabadságjogok mellett, és egységesen álljanak ki a fanatizmus és a terrorizmus ellen.

A Drezda elleni légitámadás(ok) évfordulója, február 13. az újraegyesítés óta kitüntetett alkalom a német szélsőjobb számára, hogy a szövetségesek kegyetlenségét, "terrorista módszereit" bizonygassa, egyszersmind relativizálva Németország háborús felelősségét.