Kultúra

A videóból úgy tűnik, mintha az ellenzéki lapokat senki nem vásárolná, pedig két lap is elfogyott addigra, mire Orbán venni akart. 

A Proton Színház Nehéz istennek lenni című előadása Velencében búcsúzik a külföldi, itthon pedig a 75. jubileumi előadással a hazai közönségtől.

Ignorálták a szakmai bizottság véleményét, javaslatát. Baranyi Krisztina elkeseredésének adott hangot, "ezen a téren az marad a kerületben, ami a Fidesznek kedves, változás leszavazva".

Így harangozta be egy magyar folyóirat 1959-ben az új irodalmi irányzatot.

2018-ban tért vissza a csatornához, a kirúgott Kálmán Olga helyére, azóta volt a tévé meghatározó arca.

Jón Kalman Stefánssonnal, a Menny és pokol trilógia izlandi szerzőjével beszélgettünk az ördög és a költészet viszonyáról, irodalmi és zenei hatásokról és persze a magyarul nemrég megjelent kötetéről, az Ástáról is.

Az újrafordítás 2012-es első megjelenése óta eltelt időben számos kisebb-nagyobb változtatást hajtottak végre a szövegen.

A rehabilitációja óta először a Budapest Bár koncertjén énekelt közönség előtt.

„Zsidókák szerepelnek benne, fiúkák”, bő száz éve ily keresetlen tömörséggel jellemezte épp elkészült drámáját, a Lyon Leát Bródy Sándor, s mi tagadás, gyakorta a Hegedűs a háztetőn színreviteleiről is elegendő lehetne mindössze ennyit megállapítani.

Nyilván szomorú aktualitást ad e műnek, hogy a Fidesz a Jobbik elszánt asszisztenciájával átvitte hírhedt, s nyugodtan mondhatjuk, egész Európát megrázó törvényjavaslatát.

A Nehéz óta biztosan tudjuk, hogy Háy szövegeit egy-egy színházi előadáshoz elővenni biztos közönségsikert jelent, ám azokban az esetekben, amikor valóban színpadi szövegeket készít, előfordul, hogy kissé papírízű a végeredmény.

Amióta Albrecht Dürer igen pontosan ábrázolta a rinocéroszt anélkül, hogy valaha látott volna egyet is, a híres metszet ihlető alkotói kihívássá vált; a valóság és fikció közötti elmosott határok jelképévé.

Gellér Judit kurátor még a koronavírus-járvány megjelenése előtt kért fel nyolc magyar művészt, hogy próbálják meg feltérképezni a mentális egészség megőrzésének, illetve javításának lehetőségeit, mégpedig a fotográfia segítségével.

Tobi 16 éves, lánynak született, de nemrég coming outolt transz­nemű férfiként. Az ő identitáskereséséről, nemváltásának praktikus, fizikai, jogi és lelki döntéseiről szól az elsőfilmes rendező dokumentumfilmje. A film készítéséről és persze a kormány vonatkozó mesterkedéseiről beszélgettünk.