Kultúra

Coppola kirúgta, Scorsese bevette. Tarantinót kisegítette, Hollywoodot seggbe rúgta. A 74 éves sztár, aki A futurológiai kongresszus című filmben egy hollywoodi ügynököt alakít, New York-i otthonából jelentkezett be a Narancsnál.

A magyar krimi rossz, de Kovács Patrícia dögös benne. Megnéztük Kapitány Iván kisfilmjét a tévében.

Amikor Sztupa és Troché nyertek egy állatkertet, először is állatokról kellett gondoskodniuk. Pénztárosnak, beengedő embernek, perecesnek tömegek jelentkeztek, még olyan is akadt, aki az állatgondozói beosztások felől érdeklődött, de állatnak nem pályázott senki. Sem madárnak, sem emlősnek, hogy a többiekről már ne is beszéljünk. Így hát állatokat kellett szerezni. Az állat- és kirakodóvásárok szóba sem jöhettek, hisz' drágák voltak és rendszerint vidéken tartották őket, gazban és napraforgószagban, az meg kinek hiányzik.

"A Boszorkák - ez a darabom köznapi elnevezése, hogy úgy mondjam, beceneve, valójában 'Szentivánéj a Kopár hegyen' - mint látja, megkeresztelt darabocska. Ha emlékezetem nem csal, a boszorkák ezen a hegyen gyülekeztek, pletykálkodtak, fondorkodtak, és várták a legnagyobbat - a Sátánt. Megérkezésekor ők, ti. a boszorkák, kört alakítottak a trón körül, amelyen ott trónolt hatalmas kecskebak képében a Legnagyobb, s dicsőítő énekeket énekeltek neki.

Rosszul kezdődik. A véleményalkotásra, sőt színpadra lépésre ösztökélt közönség motiválatlan és ötlettelen, egyrészt mert általában már csak ilyen, másrészt mert még nem látott semmit, ami megmozgatta volna. Ez a felvezetés már csak azért is fölösleges, mert maga az előadás néhány jelenet után és az erőltetett bevonási kísérlet nélkül is torkon ragad, és el sem ereszt a végéig.

A Független Színház Szent tehenek című akciószínházi előadásában és kirekesztési útmutatójában jelenetek: Csuszláger Jancsikának a párttitkár szerint el kell vinnie a balhét mindjárt az elején, a Fővám téren.

A népszerű francia színésznő új vígjátéka, a 9 hónap letöltendő csütörtök óta fut a mozikban. Párizsban beszéltünk vele.

Világvége-történet, példázat és emberiségdráma a vásznon, s a tét sem csekély: az emberiség sorsa és Darren Aronofsky eddig hibátlan pedigréje forog kockán. A rendező ambíciója ehhez mérten nagy - úgy akarja felmondani a leckét az özönvíztörténettől csak pusztításképeket váró plázanézőknek, hogy közben igyekszik szerzői kézjegyeket is ejteni az Araráton innenről és túlról.

Mindannyiunk pechjére az angolok felfedeztek egy piaci rést az esküvői rom-kom műfaj épnek hitt szövetén. Eddig volt tisztán csajszis (Szerelem kölcsönbe), pasis-legénybúcsús (Másnaposok), illetve ennek igen undorító női kiszerelése (Koszorúslányok, Lánybúcsú) és ensemble-jellegű is (A nagy nap).

Mintha nem lenne már így is elég ramaty a helyzet (a világegyetem tágul, a lyukak feketéllnek), most kell kiderülnie annak is, hogy termeszek rágják a S.H.I.E.L.D testét! Ki e rövidítést nem ismeri, nem kevesebb, mint 8 filmet aludt át; velük nem számol A tél katonája.

Forogjon bármerre is tovább keserű levében a Föld, annyit bizonyosan tudhatunk, hogy a Szépség már régóta nem a miénk.

Szőcs Gergő dobost eddig majd tucatnyi zenekarban hallhatta a közönség - az utolsó két évet azonban saját szó szerint vett szívügye megvalósításának szentelte. Ehhez összegyűjtött 17 zenészt és énekest, zömmel igencsak jól hangzó neveket (például Kovács Andor gitárost, Hock Ernő és Sabák Péter basszgitárost/bőgőst, Márkos Albert csellistát, dj Mangót), és ezzel az alkalmi szupergruppal rögzített egy igazi konceptlemezt.

A Tiszta Pierre tere és ideje tág: egyszerre játszódik a középkori faluban, Montaillou-ban, illetve napjaink Budapestjén, egy divatmagazin szerkesztőségében, de a nyolcvanas évek Mallorcája, valamint Anglia és Dél-Amerika is előkerül.

Mi tagadás, a "demokrácia ünnepe" hagyományosan látványos kínszenvedést jelent a hazai televíziók számára. Az adatok beömlését rendre a nyögve nyelés másfél-két órája előzi meg: politológusi gittrágással, utolsó becslésekkel és az ezekre adott politikusi árnyéknyilatkozatok értelmezgetésével.