Megnéztük az ír zenekar első önálló magyarországi fellépését. Bár a kezdés előtt bőven akadtak kételyeink, a koncert végül egyértelműen kárpótolt a helyszín és a szervezés hiányosságaiért.
Korábban négyszer jelölték a legrangosabb filmes elismerésre, de egyszer sem nyert, most tiszteletbeli Oscarral vigasztalódhat a színész, akit sokan "az utolsó mozisztárnak" tartanak.
Költő és műfordító, aki a Puzsér-féle tüntetésen oda szúrt a hatalomnak, ahol a legjobban fáj. Borsi Bálint azonban nem arról álmodott, hogy szenvedélyes beszédeket tart a Kossuth téren, tanítani és alkotni szeretne – ha hagyják.
Teljesen legális, belügyi bárcával vártak a legszebb lányok – dicsekedett az író, fordító majd' tíz évvel ezelőtt, amikor egy fotó történetét is alaposan körbejárta Urfi Péter kérdésére. Idézzük fel az Ungvári Tamással készült interjút egy 2016-os lapszámból!
Összeszedtük a legjobb öt dalt, amit érdemes meghallgatni, ha esetleg már nagyon várja az Orbán-kormány bukását. Rendszerváltó dalok az elmúlt évekből, a cikk végén bővített lejátszási listával!
Az AI segítségével támadnak fel Bruce Lee, Jackie Chan és Jet Li filmjei. Egy most bejelentett projekt azonban ennél is többet, a kínai filmkészítés új korszakát ígéri.
Mit érthet meg egy tizenéves a „klánja” sötét múltjából? Le lehet-e tenni az évtizedekig cipelt családi örökség terhét? Hogyan segíthetik egymást a gyógyulásban az áldozatok és a gyilkosok leszármazottai? A náci katonai vezető, Hermann Göring unokahúgának könyvbemutatóján jártunk.
A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.
Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.
A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.
A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.
Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.
