Interjú

„Csak fogni tudtam a fejem”

Mihalik Enikő szupermodell

Lélek

Békéscsabán született, 15 éves korában, szinte véletlenül fedezték fel, s a legnagyobb márkák arca lett a kezdetektől. Férjével, Korányi Dáviddal, a Fővárosi Önkormányzat városdiplomáciai csoportjának vezetőjével az első gyereküket várják – New Yorkban. A pályájáról, a szakmai kiszolgáltatottságról és az emberi nyitottságról beszélgettünk vele.

Magyar Narancs: Milyen most New York?

Mihalik Enikő: Most kezd visszatérni önmagához. Az első hullám nagyon félelmetes volt, főleg annak, aki ismeri a város dinamikáját, energiáit. Turisták persze alig vannak, azok is amerikaiak, de a helyiek már előjöttek. Amiből leginkább érzékelhető, hogy azért még semmi nem a régi, az az, hogy a metrón mindig van ülőhely.

MN: Te utazol metrón?

ME: Igen, csak tömegközlekedéssel utazom, Budapesten is.

MN: Nem ismernek fel?

ME: De igen, de sosem tolakodó ez, maximum csak halkan megjegyzik, hogy élőben is szép vagyok szerintük, vagy gratulálnak a sikereimhez.

MN: Többször elmondtad, hogy nem tudott bedarálni a modellvilág rossz oldala. Mások, a világban ismert nevek is, mesélik, hogy induláskor sokszor átlépték a határaikat.

ME: Óriási probléma, hogy ebben a világban a védelmi rendszer gyakorlatilag nem létezik. Nagyon sok lány érzi úgy nagyon sokszor, hogy olyan dolgokat tesznek meg velük, vagy olyan kéréseket kell teljesíteniük, amik kívül esnek a komfortzónájukon. Nem feltétlenül szexuális zaklatásra gondolok, hiába asszociál erre rögtön, a szüleinktől kezdve mindenki, hanem inkább olyasmikre, amik elsőre nem hangzanak olyan borzalmasan, de mégis megtépázhatják az önbecsülésünket. Velem is sokszor megtörtént, hogy olyan munkát vállaltam el, vagy olyan időpontban, ami nem volt jó nekem. Sokszor találtam magam kényelmetlen, kikényszerített helyzetekben. De mind­ettől függetlenül védem a szakmát: másképp nem tudtam volna ilyen magasra érni, nem kaptam volna ennyi lehetőséget. Egy nagyon szerencsés ember cipőjébe léptem bele. Megismerhettem a világot.

MN: Volt B terved?

ME: Természetesen a gimnázium után tovább akartam tanulni, fel is vettek Szarvason a tanítóképző főiskolára. Vagy óvó néni vagy tanító néni szerettem volna lenni. Egy évet halasztottam, és épp’ amikor vissza akartam menni, akkor kaptam meg az amerikai vízumot. Úgyhogy elengedtem a főiskola gondolatát.

MN: Mondod, hogy úgy érzed, a modellkarriered első nagy csúcsán már túl vagy. Ilyen fiatalon milyen érzés kimondani ezt?

ME: Furcsa. Mert tudom, hogy nem vagyok idős. 34 évesen talán annyit jelenthetek ki, hogy már felnőtt vagyok. Mégis: egy nem is olyan rövid karrieren vagyok túl. Átéltem a csúcspontjait. Vége van valaminek. Mások ezt az ötvenes éveik végén kezdik megtapasztalni. Először a korai öregedés érzését váltotta ki belőlem mindez, ám igyekszem szembesíteni magamat tudatosan nap mint nap, hogy nem, nem zárult le minden, ez a határpont új lehetőségeket nyit inkább. Ebben bízom, hiszen remélhetőleg előttem van még az életem nagy része.

1128159036

 
 
Fotó: Getty Images

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.