A koronavírus-járvány és a demenciával élők

Érintés nélkül

Lélek

A járvány miatti látogatási tilalom következtében kapcsolatok szakadtak meg, a szociális ellátások ideiglenes bezárása borította a napirendet, az otthongondozás miatt megnövekedtek a terhek. Hogyan élték meg mindezt a demenciával élők és az őket gondozók? És ki segít nekik?

„Amikor 2020 tavaszán bezárták az intézményeket a járvány miatt, csak ablakon keresztül láthattuk egymást anyuval. Ő már súlyos demens, így abban sem voltam biztos, hogy az üvegen keresztül rám néz-e majd. Végül volt egy rövid szemkontaktus és láttam, hogy elmosolyodik. Már rég nem tudja, hogy a fia vagyok, de az arcom ismerős neki” – meséli Tatai Tamás, aki Angliában lakik, és demenciával élőkkel foglalkozik. Amikor tud, hazautazik Magyarországra meglátogatni az édesanyját, aki évek óta intézményben él. „A súlyos demenseknek rettenetesen hiányzik, ha elmaradnak a személyes találkozók a számukra még ismerős emberekkel. Az érintés a fontos, az ölelés, a kedvelt ízek, vagy például a zene. Ezektől jó hangulatba kerülnek, akár napokra is. Amikor találkozom anyuval, mindenről beszámolok neki, közben fogom a kezét, megetetem a főztömmel, vagy viszek neki olyan zenét, amit szeret, és felrakom a fülére, hogy hallgassa. Ezt most hosszú ideig nem lehetett, több hónapig nem is láttam.” Amikor a járványhelyzet csillapodott, Tamás az intézmény udvarán tudott találkozni az édesanyjával, de az érintés továbbra sem volt engedélyezett: nem lehetett megölelni, megérinteni egymást, távolságot kellett tartani, és csupán 15 percre korlátozták a látogatás idejét. Aztán lassan visszarendeződtek a dolgok – ám jött a negyedik hullám, és ismét csak 15 percnyi látogatás engedélyezett az udvaron, ráadásul a téli hidegben, és még mindig érintés nélkül.

A 2021-es World Alzheimer Report egyik tanulmánya szerint a demenciával élőknek a járványhelyzetben a legnagyobb problémát a napi rutin megváltozása, a fizikai aktivitások beszűkülése és a bezártság, az egyedüllét, illetve az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés korlátozása okozza. Számos hozzátartozóval, gondozóval, intézményvezetővel beszélgetve hasonlók a tapasztalataink, ahogyan azt is mindenki elmondta, hogy a demenciával élőknél a koronavírus-járvány hatására komoly állapotromlás következett be.

Kevesebb a látogató

A demens emberek nyugtalanabbak lettek, és a velük foglalkozók többször figyeltek meg kihívó viselkedést is: kiabálást, túlmozgást, agressziót. Somorjai Ildikó szociológus szerint a demenciával élők gondolkodásában nem jelennek meg a járvány miatti kihívások, de a félelmet, a feszültséget és főként a bizonytalanságot mindannyian érzik. Ráadásul nagyon nehéz megmagyarázni nekik a betartandó szabályokat: csak a higgadt, megnyugtató kommunikáció és a biztonságérzet növelése segít, ami a gondozók számára is nehéz helyzetben nem egyszerű feladat.

„Az intézményekben jellemzően középsúlyos és súlyos demencia stádiumban lévő, teljes ellátást és 24 órás felügyeletet igénylő idősek élnek. Számukra kiemelten fontos az állandóság és az érzelmi biztonság, amit a mindennapokban az intézmények gondozói biztosítanak. Ehhez hozzájárulnak a látogató családtagok, ha a látogatásaik rendszeresek, kiszámíthatók és szeretetteljesek” – mondja Kázár Ágnes, aki Miskolcon dolgozik háziorvosként és egy több mint 400 fős szociális intézmény orvosaként. „Az érzelmi biztonság elvesztése a lelki tünetek megjelenését vagy fokozódását idézi elő. A látogatási tilalom miatt a családi kapcsolatok fellazultak, emiatt állandósult a szorongás, az elhagyatottság depressziót idézett elő, indulatzavarok, evés­zavar, alvászavar jelentek meg, a lelki bajok testi tünetek formájában jelentkeztek, megnőtt a balesetek száma. Mindezek kimerüléshez és az ellenálló képesség romlásához vezettek, fokozva a kitettséget a fertőzéssel szemben.” Hasonlókról számol be Goldmann Tamás is, a pécsi zsidó hitközség fenntartásában lévő Dr. Szántó László Szeretetotthon intézményvezetője. Azt mondja, néhány hetes zárlatok máskor is előfordulnak egy olyan intézményben, ahol idősek élnek, például, ha influenzajárvány van, de a pandémia alatt más a helyzet: sosem tudják, hogy egy-egy lezárás meddig tart. A pécsi intézmény 58 lakója közül 20–23-an demenciával élők. „A házban mindenhol van wifi, digitális kapcsolattartásra eddig is volt példa, ez azonban a demenciával élőknél nem működik.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."

Dal a farkasoknak

Június 12-én Orbán Viktor exkluzív élő „interjút” adott Menczer Tamásnak a Harcosok Klubja tagjai számára a Fidesz békeharcáról. A miniszterelnök feltehetően úgy vélte, hogy saját online zászlóalja is gondban van, amikor az állandóan háborúban álló békekormány ideájának belső ellentmondását kell valahogyan feloldania azok számára, akiknek ebben a vakhit nem siet a segítségükre.