rés a présen

„Hol van a határ?”

  • rés a présen
  • Artner Sisso
  • 2024. november 13.

Lélek

Gyurkó Szilvia gyermekjogi tanácsadó

rés a présen: November 25. és 29. között lesz a Jurányiban a mindenGyerek Fesztivál. Hogyan és miért szállt be a Hintalovon Alapítvány?

Gyurkó Szilvia: Hivatalosan ez az első közös projektünk, miközben évek óta tartunk a Jurányiban kisebb-nagyobb rendezvényeket, programokat, képzéseket, és az alapítvány székhelye is ide van bejegyezve. Bízom benne, hogy ebből az összefogásból hagyomány lesz, mert a Jurányi fantasztikus partner, és az itt folyó szakmai munkát nagyon tiszteljük.

rap: Hogyan épül a fesztivál az előző két hasonlóra?

GYSZ: Azokat nézőként követtem végig, de a tavalyi után már elkezdtünk beszélni arról Kulcsár Vikivel, hogy a következőt megcsinálhatnánk közösen, mert a gyereknézőpont persze az anya és a család kapcsán is megjelent, de jó lenne, ha önálló figyelmet is kapna. Igazából magától értetődő volt, hogy a gyerek szemével nézzenek rá az idei darabok a felnőtt világra. Ez még csak nem is a Hintalovon ötlete volt. A Jurányi eleve ezzel a fókusszal tervezte a fesztiválsorozat folytatását.

rap: Szerinted a színháznak milyen szerepe van a társadalmi problémák kezelésében?

GYSZ: Gyermekjogi alapítványként sokat küzdünk azzal, hogyan tudunk egy-egy bonyolult gyermekvédelmi vagy jogi helyzetet úgy elmagyarázni, hogy az érthető legyen, és felkeltse az emberek érdeklődését az érintett gyerekek helyzete iránt. A színház, és különösen az egyéni történetekből dolgozó, nagyon személyes darabok csodálatos eszközei annak, hogy azok is megértsék, megérezzék a gyerekjogok lényegét, akik egyébként nem foglalkoznak a témával. Ezért örültünk neki, hogy a Jurányival összekapcsolódhattunk ebben a fesztiválban. Számunkra fantasztikus lehetőség a témáinkat bevinni egy olyan térbe, ahol a nézők nem félnek a szívüket, lelküket, fejüket is használni a darabok befogadásakor.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.