rés a présen

„Hol van a határ?”

  • rés a présen
  • Artner Sisso
  • 2024. november 13.

Lélek

Gyurkó Szilvia gyermekjogi tanácsadó

rés a présen: November 25. és 29. között lesz a Jurányiban a mindenGyerek Fesztivál. Hogyan és miért szállt be a Hintalovon Alapítvány?

Gyurkó Szilvia: Hivatalosan ez az első közös projektünk, miközben évek óta tartunk a Jurányiban kisebb-nagyobb rendezvényeket, programokat, képzéseket, és az alapítvány székhelye is ide van bejegyezve. Bízom benne, hogy ebből az összefogásból hagyomány lesz, mert a Jurányi fantasztikus partner, és az itt folyó szakmai munkát nagyon tiszteljük.

rap: Hogyan épül a fesztivál az előző két hasonlóra?

GYSZ: Azokat nézőként követtem végig, de a tavalyi után már elkezdtünk beszélni arról Kulcsár Vikivel, hogy a következőt megcsinálhatnánk közösen, mert a gyereknézőpont persze az anya és a család kapcsán is megjelent, de jó lenne, ha önálló figyelmet is kapna. Igazából magától értetődő volt, hogy a gyerek szemével nézzenek rá az idei darabok a felnőtt világra. Ez még csak nem is a Hintalovon ötlete volt. A Jurányi eleve ezzel a fókusszal tervezte a fesztiválsorozat folytatását.

rap: Szerinted a színháznak milyen szerepe van a társadalmi problémák kezelésében?

GYSZ: Gyermekjogi alapítványként sokat küzdünk azzal, hogyan tudunk egy-egy bonyolult gyermekvédelmi vagy jogi helyzetet úgy elmagyarázni, hogy az érthető legyen, és felkeltse az emberek érdeklődését az érintett gyerekek helyzete iránt. A színház, és különösen az egyéni történetekből dolgozó, nagyon személyes darabok csodálatos eszközei annak, hogy azok is megértsék, megérezzék a gyerekjogok lényegét, akik egyébként nem foglalkoznak a témával. Ezért örültünk neki, hogy a Jurányival összekapcsolódhattunk ebben a fesztiválban. Számunkra fantasztikus lehetőség a témáinkat bevinni egy olyan térbe, ahol a nézők nem félnek a szívüket, lelküket, fejüket is használni a darabok befogadásakor.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.