Mint arról korábban beszámoltunk, vasárnap a Fidelitas önkéntesei egy fűkaszával nekiestek a Vadvirágos Budapest program egyik "méhlegelőjének", és lekaszálták a gyepet, mert az szerintük csak gaz.
Mint a fővárostól megtudtuk, a Fidelitas a Görzenál melletti országzászlónál található, egyébként forgalom elől teljesen elzárt, alig használt, méhlegelőnek kijelölt foltot kaszálta le, és bár a főváros szerint elég büntetés a Fidelitasnak a kommentelők dühe, Szabó Tímea közölte, feljelentést tesz az ügyben természetkárosítás miatt, mert szerinte a lekaszált területen védett növények és rovarok is voltak, így a természetkárosítás bűntettét is elkövették.
Hétfő este a főváros zöldfelületeit kezelő FŐKERT Nonprofit Zrt. is megszólalt az ügyben.
A Facebookon hosszú posztban kommentálták az esetet, amelyben azt hangsúlyozták, hogy ha valaki tényleg szeretne segíteni a közterületek gondozásában, akkor annak tudnak feladatot adni, de "mindig szakmai irányítással tesszük ezt", mert bár "egy damilos fűkaszát bárki tud kezelni", közben több mindenre kell figyelni, és bár nem írták, hogy konkrétan a fidelitasos fiatalokról lenne szó, képeket is mellékeltek, amelyek szerint több hibát is elkövettek:
- "nem hagyunk kaszálékot a területen",
- "élő fák körül különösen körültekintően használjuk az eszközt, a fák törzsébe nem vágunk bele, mert ezzel őket betegítjük meg, utat adva a fertőzéseknek és kórokozóknak",
- "nem gyűjtjük műanyag zsákba a kaszálékot, hanem autóinkra felvillázva a komposzttelepünkre szállítjuk, ahol komposztálás után a fővárosi területek tápanyag utánpótlásánál kerül felhasználásra",
- "ha hulladék képződik a munkánk során, azt minden esetben eltakarítjuk, nem hagyjuk ott".
A FŐKERT amúgy arról is írt, hogy milyen növényeket sikerült lekaszálniuk: "a kijelölt területen sokszínű növényvilág van (volt) alakulóban, többek között, fehér és vörös here, papsajtmályva, katángkóró, indás pimpó, egynyári seprence, lándzsás útifű, mezei cickafark, apró szulák, útszéli imola és kerek repkény volt látható a nyári aszály ellenére is, a pázsitfüvek közül angol és francia perje és csomós ebír nőtt itt".
Sőt, a poszt szerint még rosszat is tettek a kaszálással:
"A minden bizonnyal jószándékú önkéntesek célja az egérárpa kiirtása lehetett, de, ahogy már többször leírtuk, az egérárpa (toklász) kimondottan szereti, igényli a bolygatást, így a következő vegetációs időszakban nem kiszorulni fog a területről, hanem újult erővel térhet vissza."
Végül arról is írtak, hogy a tavaszi-őszi madárvonulás idején a Duna-menti zöld sávokban, szigetekben találnak eleséget a vonuló madarak, hogy energiát gyűjtsenek, nyáron, a költési időszakban ezek a zöld foltok az itt maradó fészkelőknek adnak helyben terített asztalt, hiszen minél több rovar él egy területen, annál bőségesebb táplálékbázist jelent a madarak számára – így egyrészt kialakulhat egy normál tápláléklánc, másrészt a velünk élő madaraknak a költés és fiókanevelés során megnőtt energiaigényét is ki tudjuk elégíteni, ezzel az új generáció megmaradásának esélyét is megnöveljük.
A méhlegelők hasznáról korábban itt írtunk részletesen:
Kedves Olvasónk!
Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
