Méhlegelők Budapesten

A beporzók kérték  

Lokál

Váratlan politikai vihart kavart a fővárosi parkokban kialakított, ritkábban kaszált, a természeteshez közeli növény összetételű, úgynevezett méhlegelők ügye. Pedig jó lenne hozzászoknunk, hogy nem az a természetes, ha a fűnyírók zaja veri fel naponta a parkok nyugalmát.

A nagyvárosi parkokkal, zöldövezetekkel leg­inkább az a baj, hogy részben a növényösszetételük, részben az ápolási módjuk (a szó szerinti fűnyíró elv) kevés teret enged az ökológiai szempontból gazdagabb, teljesebb környezet kialakítására. Ebben hozna változást a Fővárosi Önkormányzat és a FŐKERT Zrt. közös Vadvirágos Budapest programja, amelynek keretében 28 hektárnyi területet (parkokat és vegyes rendeltetésű zöld sávokat) változtatnának rovarbaráttá azzal a céllal, hogy Budapest területén is gyarapodjanak a növény- és állatvilág természetes élőhelyei.

Előzményként büszkén emlegetik, hogy a fővárosi parkfenntartási gyakorlatban eddig is alkalmazták a természetkímélő, természetközeli zöldfelület-gazdálkodás több elemét, mint az avar őszi, helybeni tárolását, a rovarhotelek és a madárodúk telepítését, vagy éppen a lakossági komposztálási mintaprojektek indítását. A főváros tavasszal indult vadvirágosítása azonban nagyobb léptékű művelet, s arról maguk is érezhették, hogy esetleg a lakosság egy részének elutasítását is kiválthatja, éppen ezért igyekeztek meggyőzni a lakosságot a döntés értelméről – úgy látszik, nem teljes sikerrel.

Vadvirágos gyepfelületek

Mindenekelőtt érdemes tisztázni, hogy a városi zöld felületek kezelése ökológiai alapú átgondolásának, újratervezésének legfőbb célja a biológiai sokféleség megóvása. Emellett jó eséllyel visszacsábíthatunk különböző fajokat a városi környezetbe. Sokuk számára ez menedék is volna, mert így mentesülnének a nagyüzemi növényvédelem és a fókuszálatlan rovarirtás, főleg a szúnyogirtás esztelen pusztításaitól.

A megoldás, amit immár többtucatnyi helyszínen is láthatunk a fővárosban, nem túl bonyolult: a gyepfelületek intenzív, évenként szokásosan 5–7 alkalommal megejtett teljes lekaszálása helyett a parkokban olyan foltokat jelölnek ki, ahol 1–3 (esetenként célzott, a nem kívánt növényekre fókuszáló) kaszálást megtartva a vadvirágoknak van idejük kifejlődni, virágozni, magot érlelni, terjedni. A vadvirágok és a kevésbé bolygatott zöld felületek élő- és táplálkozóhelyet biztosítanak a rovarvilág számára, utóbbi pedig a városban élő madarak számára szolgál táplálékul. A magasabbra engedett gyepek előnye, hogy több harmatot, vizet kötnek meg, ezáltal pozitívan hatnak a talaj vízháztartására, az ilyen felületek kevésbé száradnak ki aszályos időszakban, és saját vízháztartásuk lévén nem igazán szorulnak locsolásra.

Ez lenne ama bizonyos extenzív kezelés, amely különösen a kezdeti időszakban nem feltétlenül jár tetszetős eredménnyel, bár némely korábban elkezdett lokális kísérlet, mint például a Nehru part szélén kialakított, kissé mozaikos ökológiai folyosó tapasztalatai azt mutatják, hogy a pipacs, a kamillafélék vagy a katángkóró virágai már tavasz végére, nyár elejére színesebbé varázsolják az ilyen helyszíneket.

 
A NER réme
Fotó: Sióréti Gábor

A FŐKERT tájékoztatója is hangsúlyozza, hogy egy igazán szép képet mutató, tarka virágos, diverz élővilágú rét kialakulása többéves folyamat, ezért a programba bevont területek nem feltétlenül lesznek „látványosak” az idén vagy akár jövőre, hiszen a területeknek le kell küzdeniük az eddig ott folytatott sorozatos kaszálás hatásait.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”