Méhlegelők Budapesten

A beporzók kérték  

Lokál

Váratlan politikai vihart kavart a fővárosi parkokban kialakított, ritkábban kaszált, a természeteshez közeli növény összetételű, úgynevezett méhlegelők ügye. Pedig jó lenne hozzászoknunk, hogy nem az a természetes, ha a fűnyírók zaja veri fel naponta a parkok nyugalmát.

A nagyvárosi parkokkal, zöldövezetekkel leg­inkább az a baj, hogy részben a növényösszetételük, részben az ápolási módjuk (a szó szerinti fűnyíró elv) kevés teret enged az ökológiai szempontból gazdagabb, teljesebb környezet kialakítására. Ebben hozna változást a Fővárosi Önkormányzat és a FŐKERT Zrt. közös Vadvirágos Budapest programja, amelynek keretében 28 hektárnyi területet (parkokat és vegyes rendeltetésű zöld sávokat) változtatnának rovarbaráttá azzal a céllal, hogy Budapest területén is gyarapodjanak a növény- és állatvilág természetes élőhelyei.

Előzményként büszkén emlegetik, hogy a fővárosi parkfenntartási gyakorlatban eddig is alkalmazták a természetkímélő, természetközeli zöldfelület-gazdálkodás több elemét, mint az avar őszi, helybeni tárolását, a rovarhotelek és a madárodúk telepítését, vagy éppen a lakossági komposztálási mintaprojektek indítását. A főváros tavasszal indult vadvirágosítása azonban nagyobb léptékű művelet, s arról maguk is érezhették, hogy esetleg a lakosság egy részének elutasítását is kiválthatja, éppen ezért igyekeztek meggyőzni a lakosságot a döntés értelméről – úgy látszik, nem teljes sikerrel.

Vadvirágos gyepfelületek

Mindenekelőtt érdemes tisztázni, hogy a városi zöld felületek kezelése ökológiai alapú átgondolásának, újratervezésének legfőbb célja a biológiai sokféleség megóvása. Emellett jó eséllyel visszacsábíthatunk különböző fajokat a városi környezetbe. Sokuk számára ez menedék is volna, mert így mentesülnének a nagyüzemi növényvédelem és a fókuszálatlan rovarirtás, főleg a szúnyogirtás esztelen pusztításaitól.

A megoldás, amit immár többtucatnyi helyszínen is láthatunk a fővárosban, nem túl bonyolult: a gyepfelületek intenzív, évenként szokásosan 5–7 alkalommal megejtett teljes lekaszálása helyett a parkokban olyan foltokat jelölnek ki, ahol 1–3 (esetenként célzott, a nem kívánt növényekre fókuszáló) kaszálást megtartva a vadvirágoknak van idejük kifejlődni, virágozni, magot érlelni, terjedni. A vadvirágok és a kevésbé bolygatott zöld felületek élő- és táplálkozóhelyet biztosítanak a rovarvilág számára, utóbbi pedig a városban élő madarak számára szolgál táplálékul. A magasabbra engedett gyepek előnye, hogy több harmatot, vizet kötnek meg, ezáltal pozitívan hatnak a talaj vízháztartására, az ilyen felületek kevésbé száradnak ki aszályos időszakban, és saját vízháztartásuk lévén nem igazán szorulnak locsolásra.

Ez lenne ama bizonyos extenzív kezelés, amely különösen a kezdeti időszakban nem feltétlenül jár tetszetős eredménnyel, bár némely korábban elkezdett lokális kísérlet, mint például a Nehru part szélén kialakított, kissé mozaikos ökológiai folyosó tapasztalatai azt mutatják, hogy a pipacs, a kamillafélék vagy a katángkóró virágai már tavasz végére, nyár elejére színesebbé varázsolják az ilyen helyszíneket.

 
A NER réme
Fotó: Sióréti Gábor

A FŐKERT tájékoztatója is hangsúlyozza, hogy egy igazán szép képet mutató, tarka virágos, diverz élővilágú rét kialakulása többéves folyamat, ezért a programba bevont területek nem feltétlenül lesznek „látványosak” az idén vagy akár jövőre, hiszen a területeknek le kell küzdeniük az eddig ott folytatott sorozatos kaszálás hatásait.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."