Magyarországon egész évben lehet látni vörös vércséket (Falco tinnunculus), de nem mindvégig ugyanazokat. A hazai állomány – vagy annak egy része – ősszel délebbre vonul, viszont északabbra fészkelő példányok jönnek a Kárpát-medencébe, hogy itt vészeljék át a telet. A vércsék máskor is szívesen elkapják a mezei pockot, de ilyenkor ez a fő táplálékuk. Általában fa tetejéről, vezetékről, kútgémről vagy a levegőből, egy helyben lebegve – ezt nevezik szitálásnak – lesik a talajt. A Körös–Maros Nemzeti Park honlapján azonban január 15-én arról számoltak be, hogy a Kardoskúti-pusztán, a Fehértónál különös vadászati technikát alkalmaznak e ragadozó madarak. Ezer Ádám, a nemzeti park ökoturisztikai szakértője a metódust úgy írta le a Magyar Narancs kérdésére, hogy a vércsék nyílt, kopár területeken a földön állva lesik a pockokat, és egy-két méteren át gyorsan futnak utánuk, úgy kapják el azokat.
Ez azért lehetséges, mert olyan sok a pocok, hogy nem kell a magasról való kémleléssel bajlódni. „Erős mezeipocok-túlszaporodás idején, akár a költési időszakban, akár az őszi, téli hónapokra fut fel a rágcsálók száma, jóval gyakrabban vadásznak a kisragadozók a talajon szaladgálva” – magyarázta Solt Szabolcs, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület több védelmi programjának koordinátora. „Elsőre talán furcsa, hogy akár egy sas is utánafut a zsákmánynak, de a nagyobb táplálékkínálatra minden ragadozófaj hajlamos opportunista módon reagálni. Azt az élelemforrást használják ki, amelyik a legbőségesebb, és a legkisebb energiaigényű vadászati módszert választják. A mezeipocok-szaporulatot nemcsak a vércsék fölözik le, hanem más ragadozók is.”
A mezei pocoknak a vércséken kívül természetes ellensége az összes többi ragadozó madár, valamint a varjú, a gólya, az emlősök közül pedig a róka, az aranysakál, a nyest és a menyét. A préda füves területeken, hosszú járatokban húzza meg magát. A kiskerteket is kerüli, mert azok forgalmas, bolygatott helyek. Ám amikor túlszaporodik, a szántóföldeket, gyümölcsösöket is birtokba veszi. Mivel alig van olyan növény, amelyet ne szeretne, nagy károkat képes okozni például a kalászosokban, kapásnövényekben, lucernásokban.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
